Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374
A sztrájk augusztus 31-én fejeződött be. Az igazgatóság a követelések nagy részét teljesítette. A minimális órabért a munkásság kívánsága szerint 36 fillérben rögzítette, az érvényben levő munkabéreket 10—20%-kal emelte. Ezenkívül megígérte, hogy az akkordmunkával kapcsolatos panaszokat orvosolja. 132 A következő évben, 1-908. július 3-án a wolframlámpa osztály 60 férfi és 35 nőmunkása szüntette be a munkát, mert a béréből 25%-ot, a nők béréből pedig 8%-ot vontak le. A sztrájk július 8-án eredménytelenül végződött, 27 munkás kivette munkakönyvét és a gyárból eltávozott. A többiek az igazgatóság döntésébe kényszerűségből belenyugodtak. 133 Néhány év eltelte után az 1912. január 20-án történt munkabeszüntetésnek már más jellege volt. A présmű 45 munkása azért lépett sztrájkba, hogy az igazgatóság a használhatatlanság ürügyén elbocsátott Varga János lakatos, bizalmiférfit vegye vissza és a munkásokkal gorombáskodó Vajda Róbert előmunkást bocsássa el. Mivel az igazgatóság a követelés teljesítése elől elzárkózott, az újpesti gyárat a Magyarországi Vas és Fémmunkások Országos Szövetsége bojkott alá helyezte. Végül az igazgatóság és a munkások között felmerült ellentéteket tárgyalások útján kiegyenlítették. Varga János bizalmit az igazgatóság visszavette, ennek ellenében a munkások Vajda Róbert előmunkás elbocsátásától eltekintettek. A vasas szakszervezet a megegyezés után a gyárat a bojkott alól feloldotta. A sztrájk február 10-én megszűnt. 134 Az újpesti gyár az etső világháború idején Az első világháború kitörése a vállalatot érzékenyen sújtotta. Főként gyártmányai értékesítésében keletkeztek átmenetileg zavarok. Exportja szűkebb területre szorult és ami komoly veszteséget jelentett, az entente államokban levő mintegy 1,5 millió koronát képviselő követeléseinek a sorsa bizonytalanná vált. Az ügyvezető igazgatóság azonban a nehézségeken hamar úrrá lett, a termelés színvonalát fenntartotta, sőt új gyártmányokat vezetett be és az értékesítésben történt kiesést exporthálózata átszervezésével kiegyenlítette. Az 1914—1915-ös üzletévben 5,7 millió wolframlámpát értékesítettek. Ebből Ausztria—Magyarországra és Németországra 42% esett, Olaszországba 25%-ot, Romániába 11%-ot és Spanyolországba 4%-ot exportáltak. Az entente országokba való kivitelt semleges államokon keresztül bonyolították le. Az olasz piac részére Svájcban újabb Tungsram vállalatot hoztak létre, Fellendült a szénszálas izzók eladási forgalma is, mely a korábbi évi forgalom két és félszeresére emelkedett. 135 « A fél wattos lámpáknak 1915-ben történt feltalálása és gyártásának megkezdése az izzólámpa osztály újabb nagy fellendülését eredményezte. A félwattos lámpák nagybani gyártása a lámpák töltéséhez szükséges vegytiszta gáz előállításától függött. Helfgott Ármin osztályvezető erre a célra kikísérletezett egy berendezést, de az rendkívül bonyolult, nehezen kezelhető és nagymértékben robbanásveszélyes volt. A műszaki igazgató Hevesi Gyula mérnököt, aki 1914 végén került az Egyesült Izzóhoz, bízta meg üzembiztos és nagy teljesítményű készülék megszerkesztésével. Hevesi Gyulának viszonylag rövid idő 361
