Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

sok 25%-a tavasszal és nyáron elhagyta a gyárat és mezei munkára ment. Új munkaerők beállítása és betanítása viszont sok időbe került, ami megdrágította a termelést és a lámpák minőségét is kedvezőtlenül befolyásolta. A munkaerő kérdésével kapcsolatos nehézségek ellenére a vont huzalú wolframlámpák bevezetésével a vállalat mind minőségben, mind árban újra versenyképes lett.

105 A wolframlámpa-gyár napi termelése 1913 végén elérte a 27 000 db-ot. A vállalat végrehajtóbizottsága a belföldi és külföldi piacon elért sikerek hatása alatt 1913 októberében elrendelte, hogy az ügyvezető igazgatóság a normállámpák gyártását évi 7 millió dbra emelje, a zseblámpa és akkumulátorlámpa készítését vezesse be és készüljön fel a félwattos lámpák gyártására. Ezenkívül elhatározta, hogy fizikai laboratóriumot állít fel.

106 Miközben az Egyesült Izzó lámpagyártása a világszínvonalat újra elérte, Irwing Langmuir a General Electric Co. kutatólaboratóriumában kikísérletezte a gáztöltésű izzólámpát, melyet 1913. április 19^n nyújtott be szabadalmaztatásra. Langmuir találmányával újabb előrehaladás történt a lámpagyártásban. Langmuir kimutatta, hogy a gáztöltés alkalmazása spirális alakú szál esetén előnyös, a lámpa hatásfokát tovább javítja. A gáztöltés csökkentette a wolfram párolgását és így élettartam rövidülés nélkül magasabb hőmérsékleten lehetett a lámpát üzemeltetni. Langmuir töltőgázként nitrogént használt.

107 Az új eljárásra az Egyesült Izzó vezetői azonnal felfigyeltek és a kísérleteket Perczel Aladár irányításával megindították. Ezzel kezdetét vette az izzólámpagyártás második szakasza, mely a technikai problémák újabb sorát, köztük a töltőgáz megtisztításának a kérdését, valamint a spirálgyártás kényes műveleteit hozta felszínre. Az Egyesült Izzó a lámpagyártásban 1913 végén küzdelmes korszakot zárt le. Eközben az újpesti gyár nagyvállalattá fejlődött. Az első világháború küszöbén a végrehajtó bizottság méltán mondott köszönetet a műszaki igazgatóságnak a wolframlámpa gyártás terén elért eredményekért. Az elismerés elsősorban Pintér József műszaki igazgatót és munkatársait illette, akik mindent megtettek a lámpagyártás színvonalának állandó emeléséért.

108 A vállalat eredményes munkásságát a magyar kormány is méltányolta. A Kereskedelemügyi Minisztérium 1907. május 17-től kezdve először a wolframlámpa osztálynak adott 15 évi adómentességet, ha legalább 450 munkást foglalkoztat és 1,1 millió koronát beruház. Az Egyesült Izzó mindkét feltételt teljesítette, a wolframlámpa gyárban 1000 munkásnál is többet alkalmazott, invesztíciókra pedig 1,4 millió koronát fordított.

109 Az Egyesült Izzó wolframlámpa gyártását lényegében Just—Hanamann találmánya alapozta meg. A szabadalom értékesítésére a vállalat, valamint két bécsi tőkés és a feltalálók 1906. november 19-én megalapították a Nemzetközi Wolframlámpa Rt.-ot, mely a Just—Hanamann-féle szabadalmak kizárólagos tulajdonosa lett.

110 A találmányt tizenhárom országban szabadalmaztatták. A németországi szabadalmat — még a Nemzetközi Wolframlámpa Rt. megalakulása előtt - 800 000 márkáért eladták. A részvénytársaság elnöke Egger Gyula, helyettes elnöke Hanamann Ferenc, vezérigazgatója pedig dr. Just Sándor lett. A részvénytársaság 1907-ben az angol szabadalmat értékesítette. Még jelentősebb volt a General Electric Comp.-pal kötött szerződés, mely 75 000 dollárt jelentett.

111 Az Egyesült Izzó ügyvezető igazgatósága 1911-ben ismételten jelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy a Nemzetközi Wolframlámpa Rt. vezérigazgatója „erőszakos 356