Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

módon" követeléseket támaszt az Izzóval szemben. A végrehajtó bizottság ezért az ügyvezető igazgatóságot felhatalmazta, hogy a Nemzetközi Wolframlámpa Rt. részvénytöbbségét vásárolja meg. Miután a Kereskedelmi Bank az Egyesült Izzó megbízásából dr. Just Sándortól a birtokában levő 6500 részvényt megvette. Just Sándornak az Egyesült Izzóval minden kapcsolata megszűnt.

112 A Nemzetközi Wolframlámpa Rt. részvénytőkéjének 97%-a az Izzó birtokába került. A szénszálas izzólámpa kereslete a wolframlámpa mellett évről-évre csökkent. Az Egyesült Izzó kontingense a kartellban az 1909— 1910-es üzletévben még 3 640 000 db lámpát tett ki. Az eladási forgalom azonban a wolframlámpa térhódításával annyira összezsugorodott, hogy a szénszálas lámpa értékesítésére alakult kartell 1914. március 31-én felszámolt. Ezzel a kartelItagok ismét szabad kezet kaptak. Az Egyesült Izzó a kartelItől 35 000 márka tőkebetétjét és a tartalékalapból ráeső 10 000 márkát visszakapta.

113 A wolframlámpa térhódításának az időszakában a vállalat mechanikai osztálya is nagy fejlődésen ment át. A gyáregység foglalkoztatottsága évről-évre növekedett. Az évi állami megrendelések 4—6 millió korona értéket képviseltek. Ennek megfelelően bővültek az osztály munkahelyiségei és gépi berendezései. Az izzólámpa gyártás mellett az Egyesült Izzó szakmai jó hírnevének megalapozásához a távírda és telefonrészleg eredményes munkája is nagymértékben hozzájárult. A Teréz központ felépítése után a jelentkező igények kielégítése egy második nagy központ létesítésének a szükségességét vetette fel. A Posta és Távirda Igazgatóság a második budapesti távbeszélő központot a Mária Terézia tér 17. sz. ingatlanon kívánta felépíteni. A 15 000 állomás befogadására képes új központ megépítése elhúzódott ugyan, de helyette az Egyesült Izzó elkészítette a Teréz központ mellett az ideiglenes kisegítő központot, mely 4000 vonallal 1912 novemberében nyílt meg. 1909-ben időszerűvé vált a vidéki telefonközpontok átalakítása is a csikágói Western Electric Comp, rendszerére. A Posta és Távirda Igazgatóság a munkálatokba az Egyesült Izzó beleegyezésével a konkurrens vállalatokat: a Deckert—Homolka céget és a Telefongyár Rt.-ot is bevonta. A létrejött megegyezés szerint a budapesti telefonközponttal kapcsolatos összes munkákat és a vidéki telefonközpontok átalakítási munkáinak a felét az Izzó kapta, a vidéki munkálatok másik felét licencdíj ellenében a konkurrens vállalatok végezték. A licencdíjak 50—50%-os arányban a Western Electric Comp, csikágói céget és az Egyesült Izzót illették meg.

114 A második budapesti telefonközpontra kapott nagy összegű megrendelés az Egyesült Izzót arra ösztönözte, hogy a csikágói céggel szorosabb kapcsolatot létesítsen. Welles, a Western Electric Comp, elnöke maga is kívánta az együttműködésnek a kiszélesítését. Az Egyesült Izzó 1912-ben, mikor az említett terv felmerült, már tizenkét éve állt a Western Electric Comp.-val licencszerződéses viszonyban. A csikágói vállalat szabadalmai alapján készítette az újpesti gyár az összes magyar telefonközpontokat és a telefonkészülékeket. Mivel Magyarországon két másik cég is berendezkedett telefonközpontok építésére és telefonkészülékek gyártására, az Izzó arra törekedett, hogy szerződéses viszonyát a gyengeáramú üzletágban az egész világon vezető szerepet játszó Western Electric Comp.val megváltoztassa úgy, hogy a 10, illetve 12 1/2%-os licencdíj versenyképességének ne álljon az útjába. Az egy éven át tartó tárgyalások eredményeként a két vállalat között 1912 őszén 357