Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

ti leg a budapesti gyárhoz tartozott, de kizárólag a bépi vállalat érdekében és utasításai szerint működött. Az erősáramú üzletágat lényegében az újpesti gyár nevében, de a VEAG számlájára folytatták. Az Egyesült Villamossági Rt. sem a haszonban, sem a veszteségben nem vállalt részt.

72 Az erősáramú üzletág helyzetének felemás megoldása szoros kapcsolatban állt az állami kedvezmények ügyével. A Kereskedelemügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban a vállalatot kötelezte a dinamók és motorok gyártásának a bevezetésére. Az erősáramú üzletág formális átadása után is azonban folytatódott a korábbi gyakorlat: a dinamók és motorok gyártásához szükséges alkatrészeket a vállalat Bécsből szerezte be. Egy elbocsátott alkalmazott feljelentése alapján erről a minisztérium tudomást szerzett és az Egyesült Villamossági Rt. ellen 1904 októberében vizsgálatot indított. A minisztérium a vizsgálat lefolytatása után a vállalattal közölte, hogy a feltételek be nem tartása esetén mind az állami kedvezmények, mind az állami megrendelések tekintetében retorzióval fog élni. A végrehajtó bizottság 1904. október 31-i ülésén ezért Egger Gyula vezérigazgató és Pintér József műszaki igazgató erélyesen síkra szálltak amellett, hogy a bécsi testvérvállalat létesítsen az erősáramú cikkek gyártására Budapesten fióktelepet, mert az újpesti gyárban sem munkahely, sem munkaerő nem áll rendelkezésre.

73 A bécsi gyár vezérigazgatója, Egger Ernő, az újpesti gyár vezetőinek az álláspontjával ellentétben ragaszkodott ahhoz, hogy az erősáramú üzletágat az Egyesült Villamossági Rt. a bécsi gyár számlájára tovább folytassa. Miután Egger Ernő nézetét a bécsi igazgatósági tagok is támogatták, a végrehajtó bizottság a döntést ez alkalommal elhalasztotta.

74 Az erősáramú üzletág fejlesztéséről, beruházásairól és üzemi tőkéjéről a VEAG azonban továbbra sem gondoskodott. Ezért a végrehajtó bizottság 1905. május 29-i ülése újból napirendre tűzte a kérdést. Az erősáramú üzletágat egyszerűen megszüntetni nem lehetett, mert ez az állami kedvezmények és állami megrendelések elvesztésével járt volna. A vállalat 1916. november 1-ig adómentességet élvezett. Az erősáramú üzletág teljes feladása ezenkívül azt is eredményezhette volna, hogy a vállalat legnagyobb üzletfelei izzólámpa és gyengeáramú cikkszükségletüket is máshol fogják beszerezni.

75 Mindezek mérlegelésével Egger Ernő a végrehajtó bizottságnak bejelentette, hogy az erősáramú üzletág részére a VEAG az újpesti gyár területén 1905 végéig gyárat épít és abban a dinamók és motorok gyártását legkésőbb 1906 június végén megkezdi. Az új gyár 1906 elején tényleg felépült és azt április végén üzembe is helyezték.

76 Az izzólámpakartell megalakulása csak részben oldotta meg a szénszálas izzólámpák értékesítésének a kérdését: a közvetlen eladási tevékenység ezzel még nem szűnt meg teljesen. A vállalatnak ui. jogában állt, hogy a kontingensen felüli termelését egyes meghatározott országokban elhelyezze. Az Egyesült Villamossági Rt. elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Japánban, Kanadában és Dél-Amerikában építhette ki exportpiacait. Eladási képviseleteket létesített Yokohama, Kobe, Szentpétervár, Moszkva, Madrid, Montreal és Buenos Aires városokban. Az oroszországi exportpiacot Achner Lipót szervezte meg. Szentpéterváron egy artel (szövetkezet) keretében nagyobb bizományi raktárát állítottak fel. Az artelnek egész Oroszországban képviseletei voltak. A képviseletek a szentpétervári artel bizományi raktárából kaptak izzólámpákat és gyengeáramú cikkeket.

77 1905-ben Párizsban és Bécsben létesítettek állandó képviseletet. Londonban, Nagy350