Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

britannia területére Schiff és Társa schwechati céggel közösen állítottak fel az izzólámpákra és gyengeáramú gyártmányokra eladási képviseletet.

78 A vállalat üzleti eredményeit 1901—1903 közötti években az új gyár építése, berende

: zése, az átköltözködés és a teljes gyártási kapacitásra ráállás természetesen kedvezőtlenül befolyásolták. Néhány hónapon át mind a régi, mind az új gyárban fenn kellett tartani az üzemet. Az új gyár emellett a kezdet nehézségeivel is küzdött. Mindezek ellenére a vállalat mégsem dolgozott veszteségesen, az első két üzletévben 145 000 korona tiszta nyereséget ért el. az 1903—1905 közötti két üzletévben a nyereség 269 000 koronát tett ki. Az 1905—1906-os üzletévben pedig a vállalat már 488 000 korona profitot mutathatott ki. A nyereségnek ilyen nagyarányú emelkedését az elektrotechnikai iparban kialakult kedvező konjunktúra idézte elő. A vállalat üzemei állandóan foglalkoztatva voltak, úgy hogy a megrendeléseket időnként csak túlórázásokkal tudták teljesíteni.

79 Az 1903— 1904-es üzletévtől kezdve a részvényesek három év alatt 540 000 korona osztalékot kaptak. A vállalat anyagi bázisa megszilárdult, újpesti gyárát és gépi berendezését 3,3 millió koronára értékelték, 1,4 millió korona nyílt tartaléktőkével és 1,6 millió korona készáruval s nyersanyaggal rendelkezett, 1,5 millió korona adósságával szemben 1,6 millió korona követelése állt fenn. A munkáslétszám az új gyárban 1901-ben 700 fő volt, a növekedés két év alatt mindössze 100 főt tett ki. A Kereskedelemügyi Minisztérium a gyár adómentességét pedig többek között ahhoz a feltételhez is kötötte, hogy a vállalat 1904. november 1-ig 1200 munkást foglalkoztasson.

80 A vállalat igazgatósága az önköltség fokozatos csökkentése és a profit növelése érdekében főként az olcsó női munkaerők számának a szaporítására törekedett. A gyártási profil bővítése következtében azonban a szakmunkások megfelelő számú alkalmazásától sem tekinthetett el. A női munkaerők nagy része az Újpest környéki helységekből került ki, akik a szakszervezeti mozgalommal sokáig semmiféle kapcsolatba nem kerültek. A szakmunkások jórésze azonban már szakmai szervezetek tagja volt. Az újpesti gyárban első ízben 1905-ben történt munkabeszüntetés. Pintér József műszaki igazgató 1905. máricus 4-én jelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy az asztalos műhelyek munkásai sztrájkkal fenyegetőzve 12 pontból álló követeléssel léptek fel az igazgatósággal szemben. Követelésük a következőket tartalmazta: 1. Az asztalosműhelyt önállóan vezetni tudó művezetőt alkalmazzanak. 2. Az akkordmunkát töröljék el. 3. Az órabér alsó határát asztalos, gépmunkás és esztergályos részére 40 fillérben, a női munkások részére 24 fillérben állapítsák meg. 4. A férfi és női munkások részére egyaránt a kéthetenkénti kereset után 25% pótlékot fizessenek ki. 5. A túlórázást szüntessék meg. Rendkívüli esetben elrendelt túlórázás alkalmával a túlórák díját a gyárban 50, a gyáron kívül 100%-kal emeljék fel. 6. A büntetéspénzeket töröljék el. 7. Kívánatos, hogy a munkás és a művezető között a kölcsönös tisztelet elve érvényesüljön. 8. A bizalmiférfi rendszert ismerjék el. 351