Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

Az új gyárban a mechanikai osztály is jelentősen kibővítette gyártási kapacitását. A tágas munkatermek elősegítették, hogy a vállalat az új budapesti távbeszélő központ berendezési munkálatait 1903 végére befejezhesse. Az új telefonközpont 1904 januárjában nyílt meg. A több mint 6000 állomást április 15-ig sikerült a Nagymező utcai központba bekapcsolni. Ezzel a régi Puskás Tivadar-féle telefonvállalat által létesített Baross utcai és Szerecsen utcai központok megszűntek. Minthogy 1904 augusztus közepéig az interurbán vonalakat is átkapcsolták, Budapest egész távbeszélő szolgálata egy helyen összpontosult. A vállalat az 1904—1906-os években a vidéki telefonközpontok egész sorának a kibővítésére kapott megbízást. 1905-ben elkészítette az új zágrábi teleonközpontot és átadta a Posta és Távirda Vezérigazgatóságának.

67 Még figyelemre méltóbb kapacitásbővülést -ért el a vasútbiztosító berendezéseket gyártó részleg. Az igazgatóság a szabadalmak egész sorát vásárolta meg, hogy a részleg eredményes működését és versenyképességét megalapozza. Többek között megszerezte a Kolben-féle villamosvasúti blokkrendszerre és a magasfeszültségű villamosvasúti biztonsági berendezésekre, valamint a Bécsi Déli Vasút Társaság állomásbiztosító berendezéseire vonatkozó szabadalmakat. Különösen az utóbbi volt jelentős, mert a vállalatnak a MÁVnál nem kellett számolni a Déli Vasút versenyével.

68 A vasútbiztosító cikkek gyártásával foglalkozó gyárak 1904-ben kartellbe léptek és egymás között felosztották a gyártási kontingenst. Ezek szerint a Ganz és Társa cégnek 37%, a Roessemann és Kühnemann gyárnak 33% és az Egyesült Villamossági Rt.-nak 30%-os kontingens jutott. Később a kartellhez csatlakozott a Telefongyár Rt. is, ami a kontingensek újabb felosztását tette szükségessé. Az új kartellszerződés a Ganz és Társa részére 28,49%, a Roessemann és Kühnemann gyárnak 25,41%, az Egyesült Villamossági Rt.-nak 23,1% és a Telefongyár Rt.-nak 23%-os kontingenst állapított meg.

69 A vállalat vezetői nagy figyelemmel kísértek minden, az elektrotechnikai ipart érintő találmányt és szabadalmat. Ennek során érdeklődésüket különösen felkeltette a PollákVirág-féle gyorstávíró, melynek licencjogát még a századfordulón megvásárolták. A találmányt a feltalálók tovább fejlesztették és egy perforátorral egészítették ki. A készülék a használatban levő távíróktól abban különbözött, hogy a papírszalagon jelek helyett betűket írt és ennek megfelelően a távirat is írott betűkben jelent meg. A távírásznak nem volt más dolga, mint a táviratot borítékba tenni és megcímezni.

70 Az új távírórendszert először Budapest—Fiume, majd Belin—Köln között sikeresen kipróbálták. A szabadalom értékesítése ügyében éveken át hosszas tárgyalásokat folytattak Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A Pollák—Virág-féle gyorstávíró azonban átütő sikert — miután más feltalálók annak előnyeit időközben túlszárnyalták — sehol sem ért el.

71 Az izzólámpa fejlesztésének problémái és a gyengeáramú gyártmányok körének bővítése mellett a vállalat az erősáramú üzletág művelésére kevesebb gondot tudott fordítani, ezért igyekezett tőle szabadulni. A bécsi testvérvállalattal 1902. november 25-én sikerült is megegyezést kötni, melynek értelmében a VEAG az újpesti gyár erősáramú osztályát átvette anyagraktárával és megrendeléseivel együtt. A tranzakció azonban csak félmegoldást jelentett, mert az erősáramú osztály a bécsi gyár számlájára változatlanul az újpesti gyárban folytatta működését. A VEAG Budapesten fiókirodát létesített, mely szerveze349