Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

bői állította elő. Bár az izzótest hőfoka 2350 C volt, a lámpa hatásfoka alig 50%-kal haladta meg a közönséges szénszálas izzólámpáét.

58 A Nernst-féle izzólámpa nyomban felkeltette az Egyesült Villamossági Rt. szakembereinek a figyelmét s javaslatukra a vállalat a Ganz és Társa céggel együtt Ausztria—Magyarország területére a gyártási szabadalmat megszerezte.

59 A gyártási engedély megszerzése után azonnal megindultak a lámpa előállítására irányuló kísérletek. De már ezek kezdetén is úgy látszott, hogy a Nernst-féle lámpa a régi szénszálas izzókat nem szorítja ki és alkalmazására inkább speciális területen, az izzólámpa és ívlámpa közötti viszonylatban kerülhet sor. A szabadalom kidolgozásával kapcsolatos munkálatokat ennek ellenére a Ganz és Társa céggel együttesen folytatták.

60 Az AEG berlini gyára 1901 tavaszán a Nernst lámpákkal megjelent a piacon. A hírre a vállalat és a Ganz és társa cég, mint szabadalomtulajdonosok elhatározták, hogy a Nernst lámpák sikerétől teszik függővé a gyártás megkezdését, bár a kísérletek továbbra is azt mutatták, hogy a Nernst lámpáknak gyakorlati értékük nincs.

61 Az AEG kérésére a két magyar vállalat 1902 decemberében a berlini gyárnak megengedte, hogy az általa gyártott Nernst lámpákat Ausztia—Magyarország területén 10%-os licencdíj ellenében forgalomba hozza. Az AEG azonban köteles volt az Ausztria—Magyarország területén értékesített Nernst lámpákat külön jellel ellátni. Az értékesítés megengedésével azonban sem az Egyesült Villamossági Rt., sem a Ganz és Társa a Nernst lámpák gyártási jogáról nem mondott le.

62 A két vállalat 1903-ban a Nernst lámpák gyártását valóban meg is kezdte és azt kisebb mennyiségben forgalomba hozta.

63 A lámpa tömeges gyártásáról azonban részben az értékesítésnél mutatkozott csekély érdeklődés, részben pedig az izzólámpa fejlesztési kísérletei során elért nagy jelentőségű eredmények miatt végleg lemondtak. Az izzólámpa fejlesztésében új fejezetet nyitott a sugárzó testnek wolfram fémből való készítése. Dr. Just Sándornak és Hanamann Ferencnek a bécsi műszaki főiskola asszisztenseinek sikerült először technológiai módszerekkel megalkotni az első wolframszálas izzólámpát.

64 Just és Hanamann találmányukat 1903. június 6-án jelentették be, a szabadalmi leírás 1904. december 13-án jelent meg. A találmány óriási horderejű volt. Bár a fémszál előállításához még szénszálat használtak fel, a végső izzótest már szénmentes wolframszál lett.

65 A két feltalálóra valószínűleg Englander Richárd professzor, a bécsi főiskola tanára (aki szakértőként az újpesti gyár építésénél is közreműködött) hívta fel az Egyesült Villamossági Rt. vezetőinek a figyelmét. A vállalat ügyvezető igazgatósága sietve megszerezte a nagy értékű szabadalmat. Dr. Just Sándorral és Hanamann Ferenccel 1904. december 13-án szerződést kötött, melynek értelmében a wolframlámpa gyártásának és értékesítésének a jogát Magyarország, Ausztria, Oroszország, Olaszország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Románia, Németország, Svédország és Norvégia területére kiterjedő érvénnyel a feltalálóktól megvette. A licencdíjat a kiszámlázott összegek 10%ában állapították meg. A szabadalom értékesítésében az Egyesült Villamossági Rt. 10%-os érdekeltséget vállalt. Ezenkívül kötelezete magát a wolframlámpa tömeges gyártására.

66 A wolframlámpa nagybani gyártását még néhány évi kísérletezés előzte meg. Addig a szénszálas izzó tartotta egyeduralmát. A vállalat szénszálas izzólámpa gyártása az 1905-1906-os években naponként elérte a 25-30 000 db-ot. 348