Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

Üzemszervezettség tekintetében az újpesti gyárban a helyzet kedvezőbb lett. A két gyáregység élesebben elkülönült egymástól. A mechanikai gyáregység szervezetileg a gyártás, üzemi iroda, telefonszerkesztés, vasútbiztosító berendezések szerkesztése, raktár, kalkuláció, statisztika és kereskedelmi iroda részlegek szerint tagolódott. Az izzólámpa gyáregység pedig üvegfúvó, photometer, légszivattyú, beillesztési, gipszelő és lámpafejfeltevő osztályokra, a raktárra és a kereskedelmi irodára különült. A mechanikai gyáregységnél a műszaki személyzetet 7 mérnök, 6 rajzoló és 9 munkavezető képviselte. Az izzólámpa gyáregységnél pedig 1 üzemvezető, 1 vegyész és 10 munkavezető végezte a szakirányítást.

53 Az új gyárban tűnik fel szervezőképességével Aschner Lipót, aki kezdetben az izzólámpa osztály irodafőnöke, majd 1904. július 1-től aligazgató volt.

54 Pintér József az újpesti gyár tervezésekor reálisan látta az izzólámpa iránti kereslet növekedését. Hamarosan beigazolódott, hogy a jelentkező igényeket a Huszár utcai gyár semmi esetre sem tudta volna kielégíteni. Az új izzólámpa osztály kapacitása viszont lehetővé tette, hogy a vállalat 1902-1903-as üzletévben 3 896 538 db, 1903-1904-es üzletévben pedig 4 519 275 db lámpát tudjon értékesíteni,

55 Az 1902-1903-as üzletévben az izzólámpák ára a piacon uralkodó éles verseny következtében erősen csökkent, ami a gyárosokat arra késztette, hogy az árak további lemorzsolódását kartell alakításával akadályozzák meg. A kartell egyik szervezője, Philipp Westphal 1903 áprilisábanaz Egyesült Villamossági Rt.-ot értesítette, hogy az „izzólámpaárak állandó süllyedése lehetővé tette, hogy Európa mértékadó izzólámpagyárai között egyetértést hozzon létre."

56 Az izzólámpa kartell „Verkaufstelle der Vereinigten Glühlampenfabriken" néven, mint korlátolt felelősségű társaság 1903. szeptember 16-án, 1 millió márka alaptőkével Berlinben alakult meg. Az alaptőkét a kartelltagok kontingensük arányában fizették be. A korlátolt felelősségű társaságot a kartelltagok által kijelölt hét tagú igazgatóság képviselte. A kontingenseket 27,7 millió márka forgalom alapján állapították meg. Az AEG 22,633%, a Siemens-Halske szintén 22,633%, az újpesti gyár 11,316%, a Philips cég 11,307% kontingenst kapott, míg a többi nyolc gyár részesedése együttesen 29,761%-ot tett ki. A kontingens nagyságát tekintve az Egyesült Villamossági Rt. a kartellben a harmadik helyen állt. A kartellszerződés értelmében a vállalat mentesült az izzólámpák közvetlen eladása alól, azonban termelési kontingensének 80%-a erejéig azokban az országokban, melyekben kartellhez tartozó gyárak nem dolgoztak, fogyasztóknak és viszonteladóknak adhatott el közvetlenül lámpákat. A Berlinben létrejött izzólámpa kartell az Egyesült Villamossági Rt. értékesítési gondjain kétségtelenül könnyített. A megállapított árakon átvette a vállalatra eső lámpamenynyiséget, az eladásról maga gondoskodott. Az értékesítés kérdésének a megoldása a vállalatot fellendítette és lehetőséget adott arra, hogy az az izzólámpa üzemben radikális átszervezést hajtson végre, mely jelentős megtakarítást és új munkamódszerek kialakítását eredményezte.

57 A szénszálas izzólámpa nyereséges értékesítésének a kérdése átmenetileg tehát megoldódott. De továbbra is égető problémát és állandó törekvést jelentett az izzólámpa minőségének, hatásfokának és égési tartamának javítása. Az izzószál hőmérsékletének emelésére széles körű kutatások indultak. Ezek során feltűnést keltett Walter Nernst Nobel-díjas kémikus által kikísérletezett lámpa. Nernst az izzótestet fémoxidok keveréké347