Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

/ tagot és Pintér József műszaki igazgatót bízta meg. Szakértőnek Egger Ernőt a bécsi VEAG vezérigazgatóját és Engländer Richárd professzort kérték fel. 44 Az elkészült építési terveket az építési bizottság 1900. április 10-én Bécsben tartott ülésén vitatta meg, ahol Vas Ferenc és Krassny Miksa igazgatósági tagok felvetették a kér­dést, hogy mi indokolja a tervezett, nagyméretű gyár építését. Pintér József műszaki igaz­gató az elmúlt üzletévek tapasztalataival bizonyította a tervezés realitását: 1894—1895­ben 582 000, 1897-1898-ban 1 224 000 db, 1898-1899-ben 1 600 000 db és 1899­1900-ban 2 300 000 db lámpát rendeltek a cégtől. A rendelések törvényszerű növeke­déséből joggal lehet következtetni arra, hogy az 1902—1903-as üzletévben 6 millió lámpá­ra emelkedik majd az igény, ami napi 22 000 db lámpa gyártásának felelt meg. Egger Béla, az első családi vállalat megalapítója, a tervek ellen, Engländer professzor a tervek mellett szállt síkra, végülis az építési bizottság az elkészített terveket elfogadta. 45 Miután az igazgatóság az iparhatósági és építési engedélyt június 30-án megkapta, utasítására az ügyvezető igazgatóság az építési szerződést Wellisch Sándor és Gyula építési vállalkozókkal megkötötte. A végrehajtó bizottság ugyanakkor Egger Gyulát, Pintér Józsefet és Engländer Richárd professzort megbízta, hogy a szükséges gépi berendezést rendeljék meg és a vonatkozó szerződéseket kössék meg. 46 A Wel lisch cég az építési mun­kákkal 1900 szeptember végén annyira előrehaladt, hogy sor kerülhetett az első keresetek folyósítására. Hogy az új gyár építkezési és berendezési költségei rendelkezésre álljanak, az 1900. évi október 15-i rendkívüli közgyűlés a vállalat alaptőkéjét 2 000 000 koronáról 3 000 000 koronára emelte fel. 47 A gyár építése közben az eredeti terveken több módosítást kellett végrehajtani. Sőt új szükségletek is merültek fel. így a Postaigazgatóság kérésére elhatározták, hogy az új gyártelepen posta- és távíróhivatal részére hivatali helyiséget és a postamesternek díjtalan lakást biztosítanak 48 A mechanikai osztályt pedig az eredeti tervtől eltérően egy szárny­épülettel egészítették ki, hogy a telefonközpontok építésével kapcsolatos munkálatokat programszerűen végezhessék. Az épületbővítést különben a gyengeáramú gyártmányok exportjának várható növekedése is szükségessé tette. 49 Az új gyár építési munkálatai 1901 nyarán befejeződtek. Július közepén a gépi be­rendezés beállítása annyira előrehaladt, hogy a Láng gépgyár az első próbákat megtart­hatta. A vízkérdés is kedvezően alakult, a kutaknál végzett próbáknál depressziók nem léptek fel. Augusztus végén a gázgyárat üzembe helyezték és megkezdték az izzólámpa gyártást. A mechanikai osztály átköltöztetése júliusban megtörtént. 50 Az építkezési és berendezési költségek a tervezett összeget több mint fél millió koro­nával haladták meg, a végösszeg 2 563 719 koronára rúgott. 51 Az új gyárban a munka 1901 végén már teljes intenzitással folyt. Az igazgatóság egy év késéssel teljesítette a Kereskedelemügyi Minisztérium kikötését. Az ívlámpákhoz szük­séges szénpálcikák gyártásának a bevezetése azonban elhúzódott. A vállalat a miniszté­riumtól az új gyártási ágra való berendezkedésre 1902 végéig halasztást kapott. Az igazga­tóság a kötelezettségtől azonban minden áron szabadulni igyekezett. A Kereskedelmi Bank vezetőinek közbenjárására a Kereskedeelmügyi Minisztérium végülis beleegyezett, hogy a vállalat a szénpálcikák helyett a vasútbiztosító berendezések gyártásával foglal­kozzon intenzívebben. 52 346

Next

/
Thumbnails
Contents