Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

Engländer szakvéleménye alapján az igazgatóság 1899. október 11-én a végrehajtó bizottságot felhatalmazta, hogy 8—10 000 négyszögöl telek megvásárlásáról gondoskodjon.

38 A végrehajtó bizottság a telekvásárlás kérdésében először Budapesten tájékozódott. Leipziger Vilmos szeszgyáros Óbudán, közvetlenül a Duna partján ajánlott gyárépítésre alkalmas területet. Az ügyvezető igazgatóság azonban az óbudai telket beható megvizsgálás után a célra alkalmatlannak nyilvánította. Különösen a terület feltöltésében látott nehézséget, mely a négyszögölenkénti vételárat jelentősen megdrágította volna.

39 Eközben megérkezett a Kereskedelemügyi Minisztérium döntése is, mellyel az Egyesült Villamossági Rt.-nak a Budapesten vagy annak közelében izzólámpa és gyengeáramú gyártmányok előállítása céljára létesítendő gyártelepe részére az állami kedvezményeket az üzembe helyezés napjától számított 15 évre engedélyezte. De kikötötte, hogy az új gyárba 600 000 forint tőkét kell befektetni, az új gyárban az első évtől kezdve 1200 munkást foglalkoztat és napi 25 000 db izzólámpa gyártására rendezkedik be. A minisztérium a vállalatot a régi üzletágak mellett még a szénpálcikák gyártásának a bevezetésére is kötelezte. Az üzembe helyezés határidejéül pedig 1900 végét tűzte ki.

40 A Kereskedelemügyi Minisztérium kedvező döntése után az igazgatóság budapesti telekvásárlási szándékáról lemondott és 1900. január 28-án Újpesten gróf Károlyi Sándor nagybirtokostól vett meg 13 500 négyszögöl kiterjedésű ingatlant. A 182 250 korona vételárból az Egyesült Villamossági Rt. 82 250 koronát a szerződés aláírásakor kifizetett. A hátralékos 100 000 korona kiegyenlítésére pedig három évi haladékot kapott.

41 Újpest a századfordulón 41 858 főnyi lakosával, virágzó kézműiparával, alakuló gyáriparával a Budapest melletti legjelentősebb peremtelepülés volt. Mikor az Egyesült Villamossági Rt. gyártelepét 1900 elején megvásárolta, az ingatlant a fóti Károlyi hitbizomány birtoka vette körül, mely egészen a Dunáig lenyúlt és folyamatosságát csak a Fővárosi Vízművek telkei szakították meg. Újpest gyáripari település számára mégis alkalmas volt. Újpestet 1846 óta érintette a Budapest—Vác között épült első magyar vasúti vonal. 1865 óta kikötője volt, 1869 óta pedig Pesttel Megy értől a Kálvin térig Lóvasút kötötte -42 össze. A vállalat igazgatósága 1900. február 3-án Újpest elöljáróságával közölte, hogy Újpesten elektrotechnikai gyárat építtet. Mikor Budapestről az ország ipari és kereskedelmi gócpontjából gyárát áttelepíti Újpestre, jelentős terheket vesz magára. Viszonzásul az elöljáróságtól a csatorna- és vízhálózatnak a gyártelepig való meghosszabbítását, az aszfaltjárda és a közvilágítás kiterjesztését, valamint a telek feltöltéséhez szükséges föld és homok díjtalan rendelkezésre bocsátását kérte. Az igazgatóság egyúttal bejelentette, hogy tisztviselőik és munkásaik részére egyelőre nem építenek lakásokat, hogy az üresen álló újpesti lakások értékesítését elősegítsék. Wolfner Tivadar újpesti bőrgyáros közbenjárására, aki az elektrotechnikai gyár újpesti felépítésének egyik lelkes kezdeményezője és támogatója volt, a községi képviselőtestület az igazgatóság kérelmét teljesítette, ezenfelül a vállalatot a községi adók és járulékok fizetése alól az állami kedvezmények tartamára mentesítette.

43 Az igazgatóság 1900. február 10-i ülésében utasította az ügyvezető igazgatóságot, hogy az építési terveket március közepéig készíttesse el. Az építési munkálatok előkészítésével és megszervezésével pedig Egger Gyula vezérigazgatót, Maishirn Péter igazgatósági 345