Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

Elektrizitäts A. G. néven a Kereskedelmi Bank és a Niederösterreichische Escompte Gesellschaft bécsi pénzintézet közreműködésével 2 millió forint alaptőkével külön részvénytársasággá alakították át. Az új vállalat, a VEAG a bécsi gyárért 1 millió forint értékű részvényt szolgáltatott ki az Egyesült Villamossági Rt.-nak, A bécsi gyárnak Egger Ernő mérnök lett a vezérigazgatója.

34 A két vállalat továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn. Szerződéssel kötelezték magukat, hogy a találmányokat, szabadalmakat kölcsönösen kicserélik egymással, anyagszükségleteiket lehetőleg egymástól szerzik be és közös eladási képviseleteket állítanak fel. Megállapodtak abban is, hogy a bécsi gyár az erősáramú üzletág körébe tartozó dinamókat, motorokat, transzformátorokat, felvonókat, munkagépeket fog gyártani. Míg a budapesti gyár izzólámpákat, távíró-, telefonberendezéseket, telefonközpontokat, vasútbiztosító berendezéseket, 10 HP erősségű dinamókat és villamos berendezésekhez alkatrészeket állít elő. Megígérték, hogy nagyobb üzletkötéseikről és kalkulációikról egymást kölcsönösen tájékoztatják.

35 Az együttműködés biztosítására egyébként az osztrák vállalat igazgatóságába a Kereskedelmi Bank, az Egyesült Villamossági Rt. igazgatóságába pedig a Niederösterreichische Escompte Gesellschaft vezetői vonultak be. A bécsi gyár részvénytársasággá alakításán a Kereskedelmi Bank 259 000 korona jutalékot keresett. Az Egyesült Villamossági Rt. újpesti gyárának felépítése Mivel a Huszár utcai gyár sem az izzólámpa, sem a mechanikai osztály bővítését nem tette lehetővé, a vállalat igazgatósága 1899 tavaszán elhatározta az új gyár felépítését. Szándékát 1899 júniusában először a Kereskedelemügyi Minisztériummal közölte.

36 Az igazgatóság elhatározását azzal indokolta, hogy a korlátlan tőkével dolgozó német telefon és izzólámpa ipar élesedő versenye következtében az Egyesült Villamossági Rt. versenyképességét csak úgy tudja megtartani, ha a gyártás terjedelmét bővíti. Ennek érdekében pedig feltétlenül új gyárat kell építeni. „Az új gyár építése, a nagyarányú beruházások az üzleti eredményekben természetszerűleg majd visszaesést eredményeznek, mert egy ideig két gyártelepen kell az üzemet fenntartani. Mivel a telefonkészülékekre és az izzólámpákra kapott állami kedvezményeket a vállalat még csak néhány évig élvezheti, melyeknek megszűntével az új gyár legnagyobb támaszától elesik," az igazgatóság arra kérte a minisztert, hogy az új gyár érdekében az állami kedvezményeket a törvény szabta leghosszabb ideig terjessze ki és a tervbe vett új iparágakra a tizenötéves adómentességet helyezze kilátásba. A Kereskedelemügyi Minisztérium a vállalat beadványára javasolta, hogy a tervezett új gyárat ne a fővárosban, hanem annak környékén építse fel. Ebben az esetben a gyárat a maximális időtartamig tudja az állami kedvezményekben részesíteni.

37 Az igazgatóság a végső döntés előtt felkérte Englander Richárdot, a bécsi műszaki főiskola tanárát, hogy a Huszár utcai gyárat a tűzbiztonság és az üzem továbbfejlesztése szempontjából tüzetesen vizsgálja meg. Engländer a megbízatásnak eleget tett és helyszíni vizsgálata alapján megállapította, hogy a gyár a Huszár utcai helyiségeiben nem maradhat meg. „A gazdaságos gyártás érdekében az új gyár építését a szükségesség parancsolja." 344