Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

JENÉI KAROLY AZ EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. ÉS ELŐDVALLALATAI Az Egger család szerepe a magyar elektrotechnikai ipar meghonosításában Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságot 1896. augusztus 1-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Egger testvérek alapították. A részvénytársaság egy évtizedig az Egyesült Villamossági Rt. cégnevet viselte. Mai nevét 1906-ban kapta. Az Egyesült Villamossági Rt. lényegében azt a termelési tevékenységet folytatta, melyet az Egger család tagjai negyedszázadon át különböző vállalati formák keretében a magyar gyenge- és erősáramú elektrotechnikai ipar megalapozása és fejlesztése terén kifejtettek. Az Egger család eredetéről keveset tudunk. A család magyar származása kétségtelen. Egger Bernát Béla, aki elsőnek kapcsolódott be az elektrotechnikai iparba, állítólag Gyöngyösön, más adat szerint Óbudán született. Mindenesetre egészen fiatalon került Bécsbe, ahol már 1862-ben Telegraphen Bauanstalt néven távíróépítő üzemet létesített.

1 Egger Bernát, bécsi vállalata eredményes működésétől és a távíró magyarországi elterjedésétől ösztönözve 1872-ben Budapesten az V. ker. Dorottya utca 9. számú házban távirdaszerelő műhelyt állított fel, ahol kezdetben 8 munkást foglalkoztatott.

2 Egger Bernát „bécsi távirdafelszerelési gyártulajdonos" 1874. december 31-én az V. kerületi elöljáróságtól iparengedélyt kapott.

3 Majd 1876. szeptember 4-én távirdafelszerelési fióküzletét a budapesti cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyeztette.

4 A bécsi Telegraphen Bauanstalt egyéni vállalat 1882. január 1-én Első OsztrákMagyar Villamvilágítási és Erőátviteli gyár néven közkereseti társasággá alakult át, melyben mint alapító tagok Kremenezky János mérnök, Egger Bernát, Egger Jakab, Egger Henrik bécsi és Egger Dávid budapesti lakosok vettek részt.

5 A bécsi közkereseti társaság budapesti üzemét állandóan fejlesztette sa távirdaszerelési munkák mellett azt pneumatikus csengő-berendezések, távírókészülékek, villamosjelzők és a Berliner-féle mikrofon kizárólagos gyártására is berendezte. Az első telefonkészüléket a budapesti gyárban 1884-ben állították elő.

6 Nagy nyereséget jelentett a vállalat számára 1883-ban, Pintér József műszaki igazgató szerződtetése, akinek kiemelkedő szerepe volt az Egger-féle vállalatok, majd az Egyesült Izzó nagyvállalattá alakulásában. A Dorottya utcai telephely rövidesen szűknek bizonyult és az üzem fejlesztését nem tette lehetővé. Ezért a vállalat vezetői új otthon után néztek. 1887-ben sikerült a VII. kerületben a Huszár utca 7. sz. alatti gyártelepet a Magyar Általános Hitelbanktól 56 000 337