Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Marosi Ernő: A Parlerek és a "szép stílus", 1350-1400, európai művészet a Luxemburgok idején : késői megjegyzések a kölni Schnütgen-Museum 1978-79-es kiállításához = Die Parler und der "schöne Stil", 1350-1400, Europäische Kunst unter den Luxemburgern : verspätete Bemerkungen zur Ausstellung von 1978/79 des Schnütgen-Museums/Köln 319-336
irat művész-szignatúraként való felfogásának lehetőségét is. Más típusú helyesbítésre adott alkalmat a Gélre herold címerkönyvének császárt és választófejedelmeket ábrázoló rajza. 19 Ezt Gerhard Schmidt tárgyalta egy tanulmányában, elválasztva a lapot a címerkönyv törzsétől, s későbbi datálását javasolva, a még a kiállításon javasolt IV. Károly ábrázolással szemben benne Zsigmond portréját határozva meg. 20 Más összefüggésbe tartozik a franciaországi párhuzamok kérdése, amely a kölni kiállításon néhány igen jelentős képviselője kivételével meglehetősen halványra sikerült. A közös nevezőt kétségtelenül a Kölnben és Brüsszelben, 1972-ben rendezett Rajna-Maas-kiállítás jelenti, 21 amelyre időközben francia részről éppúgy támaszkodott az V. Károly korának összefüggéseit tisztázó 1981-es párizsi kiállítás, mint a korábbi kölni. 22 A franciaországi udvari művészet összetevőinek és kisugárzásainak bemutatásán kívül itt vált lehetővé a Kölnben — joggal — leginkább hiányolt előfeltételnek, az avignoni kapcsolatoknak érdemeikhez mért bemutatása is, különösen Françoise Baron új kutatásai nyomán, 23 melyekről Köln számára még csak meglehetősen sommás és megfogalmazásában is dodonai módon kitérő jelzés készült 24 — netán taktikai meggondolásból? — Éppen az utóbbihoz hasonló jelenségek mutatják a kiállításokkal és hozzájuk fűződő publikációkkal kapcsolatos konfrontáció, illetve rivalizálás pozitív, a tudományos megismerést előrevivő jelentőségét. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan különféle megközelítési és interpretációs módszerek, forrásértelmezések, a múzeumi szakértők (a „Kenner", „Connaisseur" értelmében) iskolái csapnak össze, más-más nyelvi, fogalmi örökség apparátusát alkalmazva a művekre. Az iskolák és hagyományok konfrontációja még nyilvánvalóbb a kiállítás és kézikönyve által mintegy demonstrációra preparált, az egész korszakot, illetve a benne lezajló mozgást érintő alapkérdésekben. A vita éles összecsapás jellegét egyetlen ponton öltötte, éppen ott, ahol a két egymástól legkülönbözőbb — és többnyire attbibuciós felfogásokba öltöztetett — művészettörténeti felfogást az arcvonalak mögé elhelyezett nehéztüzérség módjára támogató két történész, Ferdinand Seibt 25 illetve Jifí Spëvaôek 26 került szembe egymással. 27 Egyedül ebben az éles hangú vitában hangzott el a nacionalizmus kifejezés, a korszak megítélésének és tudománytörténetének kulcsa (jellemző, hogy kifejezetten tudománytörténeti jellegű tanulmány mindössze egy akadt, Jifi Kropáceké a 17. századi Bohuslav Balbinról mint a Parler-kutatás előfutáráról). 28 SpeváCek teóriájának lényege IV. Károly értékelésének két fogalom, a „bohemocentrizmus" és az „univerzalizmus" meghatározta körben való véghezvitele. E fogalmak történeti hátteréről a kétféle tradícióra való vonatkoztatásuk többet árul el: így szólt a prágai történész egyfelől „nemzetiPremyslida", a Nagymorva birodalomig visszavezethető hagyományról, másfelől „egyetemes-karoling" irányzatról melyek Károly centralizációjában úgy kapcsolódtak össze, hogy általuk a hanyatló német központi királyi hatalom új hatalmi központot nyert. Seibt kritikája éppen a „bohemocentrizmus" fogalmát illette, ő szigorú distinkciót követelt a főváros (ami Prága nem volt a birodalom szempontjából) és a székhely között. A két történész választott bajvívóként — de csak első vérig — vívta meg azt a harcot, amely a német és a cseh kutatás között Wilhelm Pinder ésVincenc Kramer", Otto KletzI ésVáclavMencl,Karl Heinz Clasen és Albert Kutál között mindig is parázslott, s olykor fel-fellángolt. A vita eldönthetetlenül, sőt, valójában elkezdetlenül maradt, mert a kiállítás koncepciója eleve kirekesztette a vonatkozó alapkérdést. Miközben a kézikönyv az építészeti és szobrászati 325