Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Marosi Ernő: A Parlerek és a "szép stílus", 1350-1400, európai művészet a Luxemburgok idején : késői megjegyzések a kölni Schnütgen-Museum 1978-79-es kiállításához = Die Parler und der "schöne Stil", 1350-1400, Europäische Kunst unter den Luxemburgern : verspätete Bemerkungen zur Ausstellung von 1978/79 des Schnütgen-Museums/Köln 319-336

irat művész-szignatúraként való felfogásának lehetőségét is. Más típusú helyesbítésre adott alkalmat a Gélre herold címerkönyvének császárt és választófejedelmeket ábrázoló rajza. 19 Ezt Gerhard Schmidt tárgyalta egy tanulmányában, elválasztva a lapot a címerkönyv tör­zsétől, s későbbi datálását javasolva, a még a kiállításon javasolt IV. Károly ábrázolással szemben benne Zsigmond portréját határozva meg. 20 Más összefüggésbe tartozik a fran­ciaországi párhuzamok kérdése, amely a kölni kiállításon néhány igen jelentős képviselője kivételével meglehetősen halványra sikerült. A közös nevezőt kétségtelenül a Kölnben és Brüsszelben, 1972-ben rendezett Rajna-Maas-kiállítás jelenti, 21 amelyre időközben fran­cia részről éppúgy támaszkodott az V. Károly korának összefüggéseit tisztázó 1981-es párizsi kiállítás, mint a korábbi kölni. 22 A franciaországi udvari művészet összetevőinek és kisugárzásainak bemutatásán kívül itt vált lehetővé a Kölnben — joggal — leginkább hiá­nyolt előfeltételnek, az avignoni kapcsolatoknak érdemeikhez mért bemutatása is, külö­nösen Françoise Baron új kutatásai nyomán, 23 melyekről Köln számára még csak megle­hetősen sommás és megfogalmazásában is dodonai módon kitérő jelzés készült 24 — netán taktikai meggondolásból? — Éppen az utóbbihoz hasonló jelenségek mutatják a kiállítá­sokkal és hozzájuk fűződő publikációkkal kapcsolatos konfrontáció, illetve rivalizálás po­zitív, a tudományos megismerést előrevivő jelentőségét. Ezekben az esetekben nyilván­valóan különféle megközelítési és interpretációs módszerek, forrásértelmezések, a mú­zeumi szakértők (a „Kenner", „Connaisseur" értelmében) iskolái csapnak össze, más-más nyelvi, fogalmi örökség apparátusát alkalmazva a művekre. Az iskolák és hagyományok konfrontációja még nyilvánvalóbb a kiállítás és kézi­könyve által mintegy demonstrációra preparált, az egész korszakot, illetve a benne lezajló mozgást érintő alapkérdésekben. A vita éles összecsapás jellegét egyetlen ponton öltötte, éppen ott, ahol a két egymástól legkülönbözőbb — és többnyire attbibuciós felfogások­ba öltöztetett — művészettörténeti felfogást az arcvonalak mögé elhelyezett nehéztüzér­ség módjára támogató két történész, Ferdinand Seibt 25 illetve Jifí Spëvaôek 26 került szem­be egymással. 27 Egyedül ebben az éles hangú vitában hangzott el a nacionalizmus kifeje­zés, a korszak megítélésének és tudománytörténetének kulcsa (jellemző, hogy kifejezetten tudománytörténeti jellegű tanulmány mindössze egy akadt, Jifi Kropáceké a 17. századi Bohuslav Balbinról mint a Parler-kutatás előfutáráról). 28 SpeváCek teóriájának lényege IV. Károly értékelésének két fogalom, a „bohemocentrizmus" és az „univerzalizmus" meghatározta körben való véghezvitele. E fogalmak történeti hátteréről a kétféle tradíció­ra való vonatkoztatásuk többet árul el: így szólt a prágai történész egyfelől „nemzeti­Premyslida", a Nagymorva birodalomig visszavezethető hagyományról, másfelől „egyete­mes-karoling" irányzatról melyek Károly centralizációjában úgy kapcsolódtak össze, hogy általuk a hanyatló német központi királyi hatalom új hatalmi központot nyert. Seibt kri­tikája éppen a „bohemocentrizmus" fogalmát illette, ő szigorú distinkciót követelt a fővá­ros (ami Prága nem volt a birodalom szempontjából) és a székhely között. A két történész választott bajvívóként — de csak első vérig — vívta meg azt a harcot, amely a német és a cseh kutatás között Wilhelm Pinder ésVincenc Kramer", Otto KletzI ésVáclavMencl,Karl Heinz Clasen és Albert Kutál között mindig is parázslott, s olykor fel-fellángolt. A vita eldönt­hetetlenül, sőt, valójában elkezdetlenül maradt, mert a kiállítás koncepciója eleve kire­kesztette a vonatkozó alapkérdést. Miközben a kézikönyv az építészeti és szobrászati 325

Next

/
Thumbnails
Contents