Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286
lépjen. Ez az egyesület, mely kezdetben az egyszerű „Kör" nevet viselte, az 1830-as évek vége felé még csak afféle kötetlen asztaltársaság volt, és 1841 nyarán alakullt 80 taggal formális társulattá. 22 Első közgyűlését 1841. október 10-én tartotta. Tagjainak száma gyorsan nőtt: 1842-ben kiadott kis füzetük már mintegy 190 nevet sorol föl, túlnyomórészt értelmiségiekét és kézműves vagy kereskedő foglalkozású városi polgárokét. Az egyesület elnöke Fáy András, a népszerű író, ügyvédje Tóth Lőrinc költő volt, az első igazgatóválasztmányba pedig többek között Vörösmarty Mihály, Bajza József a szigoráról híres kritikus, Erdélyi János költő és népdalgyűjtő, továbbá a forradalom idején jelentős szerepet játszott Irinyi József is bekerült. A Kör alapszabályaiban a nemzeti kultúra pártolását tűzte ki céljául (alcíme így hangzott: „Az irodalom és művészet barátainak egyesülete"). 23 A feljebb elmondottakból érthető, hogy Tóth Gáspárt vonzotta ez a cél és ez a személyi környezet. A belépést nem kötötték túl szigorú feltételekhez: ajánlókat kellett szereznie a tagok sorából, továbbá köteleznie kellett magát évente egy darab 10 pengő forintos „részvény-jegy" megváltására. Ez utóbbi a jól kereső szabómesternek nem okozhatott gondot, az ajánlók pedig úgyszólván „kéznél voltak", hiszen az említett Fáy András és Tóth Lőrinc, továbbá Fényes Elek (a Kör igazgató-választmányának tagja) Tóth Gárspár presbitertársa volt a pesti református egyházközség tanácsában; maga a gyülekezet lelkésze, Török Pál már a kezdet kezdetén belépett az egyesületbe. 24 A Kör ekkor a nagy forgalmat lebonyolító szabómester műhelyének közvetlen közelében bérelt „szállást" : t 25 s Tóth bizonyosan dolgozott az egyesület számos alapító tagjának is, akiktől a szükséges ajánlásokat megszerezhette. Mindenesetre a Kör jegyzőkönyvében rögzített tény, hogy 1842. március 28-án „Az ajánlási ívek folytán Tóth Gáspár és Paksy Lajos urak tagokká választattak". Ezen az igazgató-választmányi ülésen Bajza József elnökölt, s részt vett Tóth Lőrinc, Erdélyi János és Vörösmarty Mihály is. 26 A Pesti Hírlap egyik 1843. januári számában érdekes és tanulságos riport jelent meg az egyesület életéről: „Ez a kör, uraim! — írják egyebek közt — igazán derék kis társalgási egyesület .. . összesen mintegy 220 tagot számlál, különösen 84 írót — kik közt 34 akadémiai tag, a többi nem az, de azért kisebb-nagyobb mértékben mégis író — 25 művészettel foglalkozót, s így a Kör tagjainak felerésze mégis az irodalom és művészet embereiből áll. De ezenkívül országunk majd minden osztálya, rangbelije mutathat itt elő néhány képviselőt: mágnás, nemes, honorácior [nem-nemesi értelmiségi], polgár, dicasterialista [főkormányszéki tisztviselő], kézműves, kereskedő, orvos, katona, pap, ügyvéd, jurátus, tanuló stb. a legnagyobb vegyületességben olvadnak itt össze . .. Ezen Köregyesület valódi mintaiskolája a magyarhoni elegyes néposztályok tömérdek fokozatának ... a legnagyobb érdeme abban áll, hogy itt a legkülönbözőbb elemeket is inkább láthatjuk asszimilálódva [egybeolvadva], mint más illy egyesületekben, hozzájárulván a fesztelen, bizalmas társalgás üledékes [illendő] gyakorlata s azon fontos körülmény, miszerint fővárosunkban illy tisztán magyar egyesületet találni nagy ritkaság ... A Kör tagjainak főfoglalkozásai közé tartozik a zsurnál [napilap-] olvasás, tekézés [billiard] — mihez már magyar műszavakat is készített a Kör néhány tagja ..., a nem kis fejtörésbe kerülő sakkozás s a kevésbé feszes és férfias dominó-játék. Kártyázni igen ritkán szoktak, házsártosan [perlekedve] sosem, mi biztos jele annak, miképen itt nincs olly nagy lelki szegénység, nincs 246
