Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Póth István: Pest-Buda – az egyetemes szerbség kultúrközpontja = Pest-Ofen, ein Kulturzentrum der Serben 225-240

PÓTH ISTVÁN PEST-BUDA - AZ EGYETEMES SZERBSÉG KULTUR KÖZPONTJA A százötven éves török uralom idején a lakosság száma Magyarországon erősen csökkent. A felszabadítás után a 17. sz. végétől, mint köztudott, mind több idegen telepedett le az ország területén. Elsősorban német anyanyelvűek jöttek nagy számban, s ekkor Pest—Bu­da is többé-kevésbé német jellegű város lett. Ezt a körülményt a kulturális élet egyes jelen­ségei is tükrözik, mint pl. az állandó német színház létesítése Pesten 1812-ben. Az Egye­temi Nyomda kiadványainak nyelvi megoszlása is ezt a helyzetet jelzi: 1778 és 1803 kö­zött 784 latin, 192 magyar, 295 német és 118 szerb; 1804-től 1824-ig 415 latin, 236 ma­gyar, 257 német és 241 szerb; 1825 és 1849 között 524 latin, 951 magyar, 372 német és 312 szerb kiadvány került ki a budai nyomda sajtója alól. 1 Csak a múlt század második negyedétől adtak ki több magyar könyvet, mint németet és latint. A jelzett időszakban szerb kiadványok is elég szép számmal jelentek meg. Erről a körülményről később bőveb­ben lesz szó. Bár Pest—Buda lakosainak túlnyomó része német anyanyelvű volt, a magyar kultúra és irodalom már a 18. sz.-ban itt is bontogatta szárnyait, s a 19. sz. első évtizedeiben a magyar szellem mindjobban éreztette hatását az egyetemen, az iskolákban, a szerkesztő­ségekben, valamint a nemesi és polgári körökben is. Mindjobban előtérbe került a magyar nemzeti függetlenség, a társadalmi, kulturális haladás követelése, mely az irodalmi élet páratlan felvirágzásához is vezetett, s ennek eredményeképpen Pest—Buda nemsokára az ország szellemi, irodalmi központjává nőtte ki magát. A fejlődés kézzelfogható eredménye a Magyar Tudományos Akadémia (1825) és a Nemzeti Színház (1837) megalapítása. A magyarországi török uralom után nemcsak a németek telepedtek le az országban, hanem más népek fiai is: szlovákok, horvátok, románok és szerbek. E népek egyes rétegei Pest—Budán éitek, és szellemi fejlődésükben tükröződik a magyar reformkor dinamikája. Látva a magyar nemzeti öntudat erősödését, a magyar kultúra és irodalom előrehaladását a többi itt élő nép élenjáró reprezentánsai is hasonló eredmények elérésére törekedtek. Igy lett Pest—Buda egy időben több nemzet szellemi és nemzeti mozgalmának színhelye. Mindnyájuk előtt a szent cél: saját nemzetének, népének öntudatosodása, kulturális fel­emelkedése lebegett. Ján Kollár (1793—1852) a szláv kölcsönösség-elmélet atyja, pesti evangélikus lel­készként önálló szlovák egyházközséget és iskolát létesített, s minden erejével népe iro­dalmának, kultúrájának felemelkedésén dolgozott. Martin Hamuijak (1789-1859) 1834-ben szlovák irodalmi egyesületet alapított Budán és kiadta a Zora (Hajnal) c. alma­nachot, melyet más szlovák kiadványokhoz hasonlóan az Egyetemi Nyomdában nyomtak. Az egykori horvát lakosság emlékét még ma is őrzi a budai Horvát utca neve. Tá­volabbi vidékekről is jöttek horvát ifjak, hogy Pest—Budán végezzék tanulmányaikat. A 18. sz. legismertebb, legolvasottabb hóiaAndrija Kacic Miósic szerzetesként éveket töl­225

Next

/
Thumbnails
Contents