Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, II. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945, II. 197-224

fokhagymából vagy majorannából állt. A vastagbélből véres- és májashurka készült, ezekbe főzött és darált hús („Ausschnitt"), tüdő, rizs vagy zsemlye, hagyma került. A disznósajt készítésekor fejhússal és a zsírszalonna kisütés előtt lefejtett bőrével töltötték meg a sertés gyomrát, majd a ráhelyezett falap, illetve kövek súlyával lepréselték. A sertéshúsok füstölése a szabad kéményben történt, még a lepadlásolás után is. A teljesen lebontott, megszüntetett szabad kémények helyett az udvaron építettek füstölőt. Az egyes étkezések időpontjai elég pontosan meghatározhatók. A korai felkelés miatt, az ebédet megelőző napszakban kétszer ettek. Az első reggelire („früstük"; ném. Frühstück = reggeli) hajnali 3—4 óra, a másodikra 8—9 óra között került sor. Az ebéd 12 órakor kezdődött és 7—8 órakor vacsoráztak. A két reggeli összetétele személyekre és napokra lebontva egyaránt nagy egyöntetűséget mutatott. Az első tejeskávéból, kenyérből, zsemlyéből, kalácsból vagy kuglófból, a második szalonnából, kolbászból, töpörtyűbő! — tehát húsféleségekből — és kenyérből állt. Az ebéd és a vacsora étrendje a napi elfoglaltságtól függött. Ha a család tagjai vagy azok többsége otthon tartózkodott, illetve délre hazatérhetett, akkor ebédre főtt ételt, vacsorára pedig hideg húsokat ettek, mint a második reggeli alkalmával. Dologidőben, amikor egész nap a földeken dolgozta vagy más, hosszabb ideig tartó munka esetén fordított volt a helyzet. Közbevetőleg itt említjük meg, hogy aki a szőlőskertben vagy a szántóföldön dolgozott, vizet is vitt magával egy korsóban (16. kép), melyet vásáron vettek. A fekete színű agyagedényeket (17. kép) „mohácsi korsó"-nak nevezték. Az ebéd (illetve vacsora) a következő ételféleségekből tevődött össze a hét egyes napjain. hétfő (hús) leves, főzelék kedd (hús) leves, főzelék szerda leves, metélt tészta csütörtök (hús) leves, főzelék péntek bableves, metélt tészta szombat húsleves, főzelék vasárnap húsleves, baromfi, burgonya, sütemény marhahús, A táblázatból is kitűnik, hogy az óbudai parasztpolgárok igen kedvelték a leveseket, különösen a húslevest. Szerdán és pénteken hústalan ebédet főztek. A főtt, metélt tésztát mákkal, dióval, grízzel ízesítették. A család együtt ebédelt, az asszony tálalt s először a gazdának, azután a gyerekeknek, végül saját magának szedett. 203