Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195
mérlegelés eredményének látszanak, megvalósításukat feltehetőleg már a munkálatok legelső fázisában vagy még korábban elhatározták, s mind minőségüket, mind stílusjegyeiket tekintve sokkal inkább Hild, mint Dankó kezenyomára vallanak. Ezekhez képest az oszlopok elhagyása sokkal kisebb jelentőségű, s a kivitel közben is könnyen megvalósítható. Mindezek alapján — bár Hild Józsefnek saját kijelentése szerint a kivitelre további befolyása nem volt 36 — Dankó szerepe nincs ellentétben azzal, hogy az épület szerzőségét változatlanul és egyértelműen Hild Józsefnek tulajdonítsuk. 37 Az épület a felsorolt eltérésektől eltekintve egészében a beadott terv szerint valósult meg. A földszinti tervváltozatok közül a korábbi épület Mérleg utcai kapualját keresztirányban kettéosztó variáció került kivitelre; ez világosan kiderül az 1847-ben végzett megerősítési munkálatokhoz készült földszinti alaprajzból. Noha a kapualjat nem tartották meg, valószínűnek látjuk, — az épület méreteiből s szálloda-jellegéből következően — hogy az udvarból a Mérleg utca felé több helyen is megvolt a kijárási lehetőség, ezek azonban az utcai homlokzaton nem kaptak a többi nyílásétól eltérő architektonikus kiképzést. A melléklépcsőház elhelyezése a tervnek megfelelően történt a keresztszárny magasságában az északi szárny középső részére; mai helyére századunk elején helyezték át. 38 Az új épülethez, mint említettük, felhasználták a meglevő földszintes házat, melynek falai a korábbi terv szerint több emelet terhének hordására készültek. Néhány vonatkozásban azonban nem feleltek meg az 1839-ben megjelent pestvárosi építési rendszabály előírásainak, lebontásukat és újraépítésüket a Wagnernak kiadott építési engedély mégsem írta elő. 39 így pl. a meglevő pinceboltozatok vékonyabbak voltak az előírásosnál, s amikor az újonnan építendő udvari keresztszárny alatt az egyik pincetér beboltozasat a pallér a meglevők mintájára készítette el, s lebontására és újraépítésére nem volt hajlandó, az építési felügyelő szabályellenes kivitelezés miatt jelentést tett a Szépítő Bizottmányhoz. Ebből lett az a hosszadalmas, már többször említett vizsgálat 1840 nyarán, mely az építkezésnek 1840 tavaszára tervezett, amúgy is késésben levő befejezését tovább hátráltatta. 40 Igaz, hogy a pinceboltozatot már az első helyszíni szemle alapján is jóváhagyták, viszont ugyanezen szemlén veszélyesnek ítélt repedéseket észleltek a Mérleg utcai hátsó udvarrészen, a hosszanti szárnyak több mint tíz méter (5 öl 3 láb) fesztávú földszinti boltívén, mely a három emeletnyi folyosó oszlopsorának súlyát tartotta. Az ügy átkerült a városi tanácshoz, s újabb alapos szemlék és levélváltások után végül ezeket a boltozatokat is jóváhagyták. 41 A szálloda ünnepélyes megnyitására azonban csak 1840. október 31-én került sor, s vendégeit ugyanez év november 1. napjától fogadta. 42 Az épület megerősítése 1847-ben 1846/47 telén a főfalakon mutatkozó repedések miatt oly sürgős megerősítési munkákat kellett végezni, elsősorban a pincében és a földszinten, hogy a Szépítő Bizottmány jóváhagyásának kikérésére csak utólagosan kerülhetett sor, amikor a megerősítések már részben elkészültek, Giuseppe Cassano irányításával. A Bizottmány utólag bekérte s jóváhagyta a terveket is, miközben a munkálatok tovább folytak. Cassano a terveket kísérő, 142