Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

Az elmondottakat összefoglalva tehát az első építési periódus 1818—1826 közé tehető; a Duna felőli telken 1818-ban megindult építkezés 1820-ban vagy nem sokkal később kiterjedt a hátsó telekre is, azonban — egyelőre nem tudjuk, milyen okból — a földszinti rész befejezésével abbamaradt. 1826-ban földszintes formában, s biztosra vehetően a mai konfigurációban állott a ház, s így maradt egészen 1839-ig. Az 1826—1839 közötti idő történetéhez az elmondottakon kívül még két adatunk van: egy 1836-ból származó térkép az épületet már a mai konfigurációban mutatja;

22 tudjuk továbbá, hogy az épület az 1838-as árvíz idején komolyabb károsodást nem szenvedett.

23 Építészeti jellemvonásairól igen keveset tudunk. A mai épület az említett régies kapun és kapualjon kívül semmi olyan részletet nem őrzött meg elődjéből — legalábbis jelenlegi ismereteink szerint — melyről bármi lényegeset leolvashatnánk; az 1818-as Hild-féle terv pedig, mivel építkezés közben a szokásosnál is komolyabb módosításoknak kellett történniük, szintén igen kevés támpontot ad. Megállapítható, hogy a tervhez képest nem változott a Duna felőli homlokzat tengely-száma, az alaprajzban a főlépcsőház elhelyezése, illetve helyének fenntartása a tervezett kiépítés számára. Hogy a terven látható architektúrából mi épült meg, arra esetleg falkutatás adhatna támpontot, feltéve azt a nem nagyon valószínű esetet, hogy az 1839-es és későbbi építkezések meghagytak valami nyomot erre vonatkozólag. Meg kell jegyeznünk, hogy a feltárt Mérleg utcai kapu régies formája és az 1818-as Hild-féle terv meglehetősen ellentmond egymásnak. Erre a jelenségre eddig ismert adataink nem adnak magyarázatot.

24 b) Az építkezés második periódusa A ma is álló háromemeletes épületet, az akkori Pest legszebb szállodáját Wagner Sándorék építtették 1839—40-ben a meglevő földszintes épület felhasználásával, Hild József terve alapján. A Szépítő Bizottmány anyagában őrzött Hild-féle tervek az irodalomban eddig is ismertek voltak; kutatásunk során azonban további gazdag terv- és iratanyag került elő, melynek ismeretében pontosabban és részletesebben tudjuk megvilágítani az építkezés menetét, s nemcsak magára az épületre, hanem a korszak építési szervezetére, szokásaira vonatkozólag is hasznos tanulságokat tudunk levonni. Előkerült egyrészt egy 1840-ben, még az építkezés idején lefolytatott vizsgálat iratanyaga s hozzá csatolva az épület engedélyezési tervsorozata. Ez a sorozat a Szépítő Bizottmány anyagában meglevő tervektől kisebb eltérések mellett abban különbözik, hogy több lapján szerepel az építési engedélyt hitelesítő pecsét és záradék, s ezeken a terveken találjuk meg Hild Józsefnek azokat a sajátkezű javításait, illetve kiegészítéseit, melyekre a Szépítő Bizottmány anyagában található, szintén Hildtől származó egyik irat hivatkozik.

25 — Másrészt gazdag tervés iratanyag maradt fenn az épületben 1847-ben végzett, eddig nem ismert nagyszabású megerősítési munkákról, s ebből az anyagból elég pontosan megállapítható, hogy az 1839-es terv milyen módosításokkal került kivitelre.

26 — Végül említést érdemel az egyik fiatal segédmunkásnő halálos balesetéről szóló jelentés 1839-ből, mely akkor is, ha konkrét építési adatot nem tartalmazna, az építkezés hiteles krónikájához tartoznék.

27 140