Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

2. Építéstörténet a) Az építés első periódusa 1818-ban Demjén a Szépítő Bizottmányhoz kétemeletes ház Hild József által aláírt tervét nyújtotta be engedélyezésre; a terv a Duna felőli, 111. sz. telekre vonatkozott.

16 Az építkezés el is kezdődött, tudjuk azonban, hogy az első években - amint azt egy 1820 körül készült térkép mutatja - a teleknek csak két különálló része volt beépítve,

17 s az építkezés a földszint befejezéséve! 1819-ben abbamaradt. Demjén a Szépítő Bizottmány többszöri sürgetésére 1819. augusztus 8-án írásbeli kötelezettséget vállalt, hogy mihelyt körülményei engedik, a tervezett házat egy vagy két emelet magasságúra felépíti.

18 A halogatásnak véleményünk szerint az volt az igazi oka, hogy Demjén szerette volna az építkezést a hétsó telekre is kiterjeszteni, 1819-ben azonban erről még szó sem lehetett, mivel az ott álló raktárépület elbontása csak 1820 májusában fejeződött be.

19 A Tigris szálló későbbi teljes kiépítésének tervéből, mely 1839-ben a két telekből egyesített nagyméretű telekre készült, világosan kitűnik, hogy itt 1839 előtt is már a mai beépítésnek megfelelő, körülépített udvaros, földszintes ház állott, tehát 1819—1839 között az építkezés valóban kiterjedt a hátsó telekre is.

20 Azon feltevés mellett, hogy ez a kiterjesztés még Demjén tulajdonossága alatt történt, tehát Demjén szándéka volt s így oka lehetett az első telken elkezdett építkezés halogatásának, a következő érvek szólnak: 1. A már említett, 1820 körül készült térképről úgy tűnik, hogy az 1818-ban tervezett háznak éppen a bejárattal szemben levő, a két telek közös határvonalához támaszkodó traktusa volt az, amelynek építését Demjén még részben sem kezdte el; s az 1839-esterv sem utal arra, hogy ebből a traktusból bármi — akárcsak egyetlen pince-alapfal is — meglett volna. 2. Az épületben, mint a telek történeténél említettük, 1826-ban nyílt meg a Tigris vendégfogadó, a Tigris szálló elődje. A korabeli sajtóban megjelent hirdetés szerint ,,. . . találtatnak benne alkalmatosan felkészített szobák, vagyon nagy udvara, tagos kotsiszínei, jó és tűz ellen bátorságos istállói, és egyébb megkívántató alkalmatosságok . . ."; mindez pedig, mivel az épület bizonyosan csak földszintes volt, sokkal inkább jelentheti a mindkét telekre kiterjedő, nagy alapterületű házat, mint az 1818-ban beadott terv szerinti épület földszinti részét, melyből a meg sem épült hátsó traktust még le is kellene számítanunk. Nagy alapterületű házra utal az az egykorú irat is, mely az épületet „ein geräumiges Haus"-nak nevezi.

21 3. Az épület mai Mérleg utcai kapualját, illetve e kapualj eredeti terét fiókos, kosáríves dongaboltozat fedi, s a feltárás tanúsága szerint az utcára eredetileg kosáríves, vállpárkányos kapu nyílt. Ez a kapu- és kapualjtípus 1827 után szinte elképzelhetetlen, 1820-ban még esetleg lehetséges, sőt, ha okmányszerűen hiteles adat nem bizonyítaná, hogy az itt állott katonai raktárát csak 1819/20-ban bontották le, akkor a kaputípus alapján ezen épületrész keletkezését még korábbi időre kellene tennünk. 4. Semmiféle adat nem került elő arra vonatkozólag, hogy a Demjént követő tulajdonosok — Marczibányi Lajos és Geiger Jakab — építkeztek volna. 139