Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

hasonló célja lehetett, azt azonban nem tudjuk, hogy a földszinti rész befejezésével félbenmaradt építkezést folytatni akarta-e. Tény az, hogy 1830-ban, anélkül, hogy építkezésbe fogott volna, eladta az ingatlant Geiger Jakabnak, bonyolult feltételek mellett, a tulajdonjogot még hosszabb időre magának fenntartva. Ennek feltételeit szerződésben szabályozták, mely 1830. június 15-én kelt.

11 Az építkezést Geiger Jakab sem folytatta, sőt hamarosan bekövetkezett halála után özvegye még a vételi szerződés kikötéseinek sem tudott eleget tenni, s 1835. dember 20-i kelettel megállapodást kötött Wagner Sándorral s ennek feleségével és sógornőjével. Raies Máriával és Raies Lujzával, hogy a Marczibányival kötött szerződését teljes egészében magukra vállalják, azaz átveszik, illetve megveszik az ingatlant. Ennek a megegyezésnek értelmében az új tulajdonosok 1837. március 14-én kötöttek szerződést Marczibányival: megsemmisítették a Marczibányi és Geigerék közötti megállapodást, illetve annak érvényét a Wagner—

Raies családra ruházták át. 1839-ben Raies Lujza résztulajdonosságáról lemondott édesanyja, özv. Raies Sámuelné Birnstingl Katalin javára.

12 — Különféle jogi komplikációk miatt az ingatlan átírása csak 1842. május 6-án történt meg,

13 ez azonban nem érintette Wagneréknek a telekkel való rendelkezési jogát: ők építtették 1839—1840-ben a ma is fennálló épületet, az akkori Pest legújabb, legszebb és legreprezentatívabb szállodáját. Az épület ettől kezdve egészen a 19. század végéig a Raies—Wagner család örököseinek tulajdonában maradt.

14 1899-ben még szállodaként szerepelt; 1900-ban tulajdonosa a trieszti es. kir. általános biztosító társulat volt,

15 amely megszüntette a szállodát, s az épületet bérházzá alakíttatta. Összefoglalva a telek, illetve az ingatlan kialakulását és tulajdonosait: 1817. július 7. előtt: parcellázás; a tulajdonos Pest városa. 1817. július 7. Árverés. Tulajdonosok: Demjén és Lechner. 1918. július 7. Átengedési szerződés; mindkét telek tulajdonosa Demjén. 1817—1827. Tényleges tulajdonos Paul Demjén. 1819. április 22. A Duna felőli telek átírása Demjén nevére. 1818-1826. Építkezés, a két telek egyesítése. 1827-1830. Tényleges tulajdonos: Marczibányi Lajos. 1828. november 24. A hátsó telek átírása Demjén nevére. 1830—1835. Tényleges tulajdonos: Geiger Jakab, illetve özvegye. 1830. június 15. Adásvételi szerződés. Telekátírás nem történt. 1835-től a XIX. század végéig tényleges tulajdonosok Wagnes Sándor, Raies Mária, Raies Lujza (helyette 1839-től özv. Raicsné Birnstingl Katalin), illetve örököseik. 1835. december 20. Szerződés-átruházás özv. Geigerné és Wagnerek között. 1837. március 14. A szerződés-átruházás megerősítése Wagnerek és Marczibányi Lajos között. 1839-1840. A Tigris szálló építése. 1842. május 6. Az ingatlan átírása Marczibányi Lajos nevéről Wagnerek nevére. 1900-tól tulajdonos a triszeti cs. kir. privilegizált általános biztosító társulat. A szálloda megszűnik, az épületet bérházzá alakítják. 138