Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

melyet egyetlen középpillér által tartott négy csehboltozat fed; eredetileg a kávéház reprezentatív helyisége volt. A Mérleg utcai szárny felől hozzá eredetileg csatlakozó éttermi helyiség ma külön kis műhelyekre, irodákra van felosztva. — Az emeleti belső helyiségek erősen magukon viselik a századunk elején történt átalakítás nyomait, elsősorban az ablakok kicserélt s az ajtók átalakított asztalosmunkájában, valamint a különböző szecessziós stukkó-díszekben. Eredeti formájú klasszicista asztalosmunka alig maradt meg az épületben: néhány lakásajtó a főlépcsőházban, s egy földszinti ablaknak, mely a két udvarrész közötti folyosóra néz, a belső része. II. Az épület története /. Telektörténet'* Épületünk helye a Lipótváros kialakulásának első évtizedeiben, a 18—19. század fordulójának idején parcellázatlan dunaparti terület volt, melyen szabálytalan beépítési formában kincstári raktárépületek helyezkedtek el. Ezeknek lebontása s a terület parcellázása már Hild János városrendezési tervében s ennek nyomán a Szépítő Bizottmány programjában is szerepelt, azonban a bontás nehézségei miatt a parcellázás lassan haladt.

2 1816-ban még csak a raktárakkal közvetlenül szomszédos terület volt parcellázva,

3 1817ben viszont már olyan telkek árverésére is sor került, melyeknek egy-egy részét még a bontásra ítélt épületek foglalták el. Ezek közül való az a két telek is, melyeknek későbbi egyesítésével épületünk, az egykori Tigris szálló telke létrejött. Az egyik az akkor 111. számmal jelölt parcella, mely a mai telek Duna felőli részének felel meg; ezt 1817. július 7-én árverésen Paul Demjén vette meg a várostól, s a vételár több részletben történt kedvezményes lefizetése után 1819. április 22-én íratta nevére.

4 A másik telek, melyen a mai épület hátsó, keleti fele áll, akkor a 427. számot viselte. Az árverésen Lechner János tulajdonába került, de ő még aznap 500 forint azonnali lelépés mellett s a vételár részletekben történő kifizetésének kötelezettségével átengedte Demjénnek, s az átengedési szerződést a Szépítő Bizottmánynak is bemutatták.

5 A két telek 1827-ben már egyetlen közös számmal jelölve, egy ingatlanként cserélt gazdát: Demjéntől Marczibányi Lajos tulajdonába került.

6 A tulajdonosváltozást hatóságilag is hitelesítő átírás 1828. november 24-én történt meg: ezen a napon előbb Demjén nevére írták a Lechnertől még 1817-ben átvett hátsó telket, majd a két telekből egyesített ingatlant átírták Marczibányi Lajos nevére. Mivel a telken Demjén már építkezett, az utóbbi átírás szövegében „Grund" helyett „Haus" szerepel.

7 Az egyesítés valószínűleg minden hivatalos formaság nélkül, Demjén tulajdonában történt meg olyképpen, hogy a Duna felőli telekre 1818-ban kapott építési engedély birtokában a tulajdonos az építkezést a hátsó telekre is kiterjesztette.

8 Az így létrejött hatalmas telken, illetve a rajta álló épületben kezdte meg működését 1826-ban a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház.

9 Marczibányi Lajosról tudjuk, hogy vagyonát ügyes vállalkozások útján növelte hatalmasra, s különösen szívesen fektette pénzét kávéházakba.

10 A Tigris megvételével is 137