Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

tehát az üzlet 1883-ban már biztosan megvolt. Figyelemmel a Czím-és Lakjegyzék adatai összegyűjtéséhez, a szerkesztéshez és kinyomtatáshoz szükséges időre, az üz­letet már 1882-ben is meglevőként kezelhetjük. Erre alapot ad az is, hogy Klement iparjogosítványát az V. ker. elöljáróságtól 1880. június 1-én kapta. Telephelye a Budapesti Czím- és Lakjegyzék 1880—1881. évre szóló I. évfolyamában érthetően még nem szerepei. Nem szerepel az 1882. évre szóló II. évfolyamban sem. így az iparjogosítvány elnyerésének időpontja és a Czím- és Lakjegyzék 1883—1884. évi adata alapulvételével Klement üzletének a Gizella téren történt megnyitása — pon­tos adat felszínre kerüléséig — megnyugtatóan tehető Stück Ferenc adatközlésével szemben az 1880-1882. évekre. Az 1883—1884. évi Czím- és Lakjegyzék szerint az üzlet a Gizella tér 4. sz. házban, későbbi évfolyamok szerint a 3. sz. házban volt. Tisztázásra vár, hogy a házszám­eltérés üzletáthelyezésen vagy a Gizella téri házak számozásában az 1890-es években bekövetkezett változáson alapszik-e. Stück F.: Régi jó idők. MAGYAR CUKRÁSZ ÉS MÉZESKALÁCSOS 1938., 1. sz. 11., Budapesti Czírrj- és Lakjegyzék 1883-1884. 216., BFL. Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének iratai. Tagdíjtörzskönyv /., 9. 123. Lásd: 113.jegyzet. 124. Az üzlet megszűnésének idejére a jelenleg rendelkezésre álló egyetlen támpont a Budapesti Czím- és Lakjegyzék. Ennek utolsó évfolyama, amelyben Klement üz­letét megtaláljuk az 1910. évi (827.). 125. A budapesti cukrászipar és cukrászati vendéglátás történetében az eddigi kutatási eredmények szerint éppen számtalan rendhagyó jelenség, köztük közigazgatástörté­neti és üzletköri sajátosság, s az utóbbihoz igazodó — egyébként belső építészeti értékű — üzletberendezés miatt figyelmen kívül nem hagyható, egyben a budapesti közönség egyes rétegei körében népszerűvé vált cukrászda múltjának feltárása még csak részben történt meg. A viszonylag nagyobb számú, de egymás adatait csak hiá­nyosságok felismerésére alkalmas módon kiegészítő különféle nyomtatott, képi és részben hiányos levéltári források (köztük az ipartestületi iratok is) a cukrászda lé­tesítési idejének is csak megközelítésére adnak lehetőséget. Az üzlet megnyitása és megszűnése pontos idejének e dolgozat szempontjából való megállapítása érdekében végzett kutatás terelte a figyelmet arra is, hogy név- ill. elnevezésbeli hasonlóság el­engedhetetlenné teszi annak tisztázását is, miként függ össze a cukrászdának nevet adó Floris Frigyes előbb csak VIII. majd I. kerületi cukorkakészítő iparos, majd cukrászképesítés nélküli vállalkozó és az ő (az eddigi adatok szerint az 1930-as években történt) külföldre távozása, valamint a cukrászdát ez után üzemben tartó Floris cukrászda rt., végül a „Floris gyártmányok készítője"ként fellépő Csoko/ádé­és cukorkaárugyár kft. működése. 126. Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1963. 58. 127. Kásáné Csapó Kata/in (összeállításában): „Gerbeaud legenda" címmel 1984-ben ki­adott üzleti reklámkiadvány. 125

Next

/
Thumbnails
Contents