Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

A szesz nélküli hűsítő italok közül a savanykás citromital, a dióital, a pisztáciaital receptjét, a pálinkák közül az ánizs-, a boróka-, az édeskömény-, a fahéj-, a mandula-, a narancs-, a sárgabarack- és a rózsapálinka, a szörpök közül a cseresznye-, a fűszerezett cseresznyeszörp és a befőtt szőlőből készített szörp receptjét közli. A ratafiák közül az ánizs-, a birs-, a boróka-, a citrom-, a cseresznye-, a dió-, a muskotályszőlő-, a narancs- és a sárgabarack-ratafia receptjét ismerhetjük meg. A gyümölcsbefőttekből borpárlattal újra felfőzött, abban érlelt, majd lehűtött készítmények közül a dióval, körtével, naranccsal, narancshéjjal, őszibaranckkal, sárgabarackkal, szilvával (Nüsse in Brandwein, Birnen in Brandwein, etc., etc. in Brandwein) készítetteket találjuk, amelyeket frissítőként fogyasztották. Ismerteti a könyv az angelika-, a citrom-, a narancs-, a narancsvirág- és a rózsavirágessenciát. „Isteni Pálinká"-nak nevezettként közli az aqua vitae (Aquativ, göttliches Wasser genannt) pálinkafajta, továbbá a rozsolis, a populo, a sorbet, a csokoládélikőr, valamint a mandulatej és a pisztáciatej receptjét. A gyümölcsborok közül a cseresznyebor, a nektár nevű vegyes gyümölcsbor, a Hippokras nevű, borból, cukorból és fűszerekből készült hideg ital készítésének módját ismerhetjük meg. Érdekes, hogy a szerző nem ismerteti a puncs készítésének módját. Ebből arra következtethetünk, hogy vagy nem ismerte vagy nem tekintette a cukrászi tevékenység körébe tartozónak. (Rozsolis: olasz eredetű szeszes ital borból és hozzáadott harmatfűből és különféle más növényekből valamint gyümölcsből lepárlás útján készítve, édesítve, majd különbözőképpen színezve. Rózsa 1976. 96. jegyzet. Populo: borból, borpárlatból, cukorból, almából és narancsvirágpálinkából készített ital. Sorbet: török eredetű ital narancsból, citromból és más gyümölcslevekből.) 62. BFL, Buda sz. kir. főváros levéltára. Tjkv. XV/384. — Keresztelésének bejegyzése a Waldsassen-i r.k. Plébánia 1665—1700. évi anyakönyveiben nem található. (Bischöfliches Zentralarchiv Regensburg mh/edh—583/84 jelű levele.) 63. Rózsa 1976.125-152. 64. Rózsa 1980. 65. Leitich A3. 66. Gugitz 1940., 19. 67. Gugitz 1940., 20., 21. 68. F. Riha: Das alte Wiener Cafeehaus. Salzburg, 1967. 27. 69. H. Awecker: Die Bevölkerung der Stadt Linz im Jahre 1750. In: Historisches Jahrbuch der Stadt Linz, 1957. Linz, 1957., 199. 70. Adamscheck: Der Rosoly ist sehr gut. Történelmi Képcsarnok. Közli Domanovszky S. (szerk.): Magyar művelődéstörténet I—V. Budapet, é. n. IV. 342. 71. Rózsa 1980. 17., 18. 72. Rózsa M.: Egy 1824. évi pesti üzleti hirdetés és annak forrásértéke. E kötetben. 73. DER SPIEGEL 1837. (2)720. 74. Tekusch 1833.15.