Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

44. Das Wiener Kaffehaus. Historisches Museum der Stadt Wien, 1980. VI. 12. - X. 26. közötti, 66. időszaki kiállításának katalógusa. 28., 59., 63., 68., 75., „A Redout épületbeli kávéház belseje", P.K. Vasquez térképsorozata szegélyképén; a Pilvax Kávéház belseje Preiszer tollrajzán. 45. A kávéházi életről Vahot Imre rajza ad részletes tájékoztatást. Közli: Waldapfel J.: Forradalom előtt. Budapest, é. n. 127—130. 46. Bevilaqua Borsodi B.—Mazsári B.: Pest-budai Kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535-1935. I-II. Budapest, 1935. I. 82-83. 47. P.lt. Sz. B. 2809/1820, Sz. B. 2860/1820. 48. P.lt. Sz.B. 2970/1821., Sz. B. 4457/1829. 49. P.lt. Sz. B. 4457/1829. 50. P. It. Sz. B. 2636/1820. 51. P. It. Sz. B. 4457/1829. 52. P. It. Sz. B. 5021/1830., Sz. B. 5070/1830, Sz. B. 5081/1830. 53. P.lt. Sz.B. 3625/1825. 54. P. It. Betáblázási könyvek 1825-1828. 862. 55. A hitelezőnek a betáblázási könyvből ki nem tűnő foglalkozása „Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai" című, meg nem jelent (Id. 19. jegyzet) mű kinyomtatott íveiből (I. kötet 327.) került megállapításra. A követelések betáblázásának intézményére: Rózsa M. L.: Cukrászati termelőeszközök, termékek és értékesítés a 18. század végi Pesten. 15. és 16. jegyzet. A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve. Budapest, 1970. 155. 56. P. It. Sz. B. 5467/1832, Sz. B. 5608/1833. 57. P. It. Rel.a.n.4481. 58. Der Wienerische Zuckerbäcker . . ., Wien bey Andton Doll 1799. 59. Ratafia: a spanyolból átvett szó, amely gyümölcsízekkel készült likőrfajtát jelent. A 19. század második felében a ratafia megnevezés feledésbe ment, mert ezt az italfajtát kiszorították a krémlikőrök. — R. Habs—L. Rosner: Appetit-Lexikon. II. Aufl., Wien, 1894.437. 60. Aqua vitae: élet vize. A pálinka régi elnevezése. (Glück F.—Stadler K.: Az ínyesmesterség könyve. Budapest, 1889. 115.) Abból, hogy könyvünk külön alcím alatt ismerteti, az tűnik ki, hogy a szerző az általa ismertetett többi pálinkától eltérő pálinkafajtaként kezelte. 61. A fejezet címe: Kühlende Getränke, flüssige Sachen, Wasser, Säfte, Ratafien, Essenzen, Aquaviten, Liqueurs, Milch, Essig und Weine von Blumen und Früchten zu machen. (A Wasser (=víz) szót a közelebbi rendeltetés megjelölésével különböző mesterségesen előállított folyadékok megnevezésére is használták. PI. Kölnisch Wasser = kölnivíz, gebranntes Wasser = pálinka. Használták azonban a Wasser főnevet a pálinka megnevezésére a gebrannt melléknév elhagyásával is.) A fejezetben fajták szerinti rendszerezés nélkül olvashatók az egyes italok receptjei. Ezek közé elhelyezve található négy különböző cím alá foglalva az egyes italfajták készítési technológiájának leírása. 121