Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

A rendelkezésre álló francia lexikonok, szótárak szerint a francia nyelvben nem használt szó. A frissítő ital megnevezésére a boissons rafraîchissants és a boissons rafraîchis-va\, ill. jelentéstapadás eredményeként le rafraîchissant főnévvel találkozunk. (0. Bloch—W. von Wartburg: Dictionaire etimologique de la langue française. [Paris] 1964. 274., P. Robert: Dictionaire alphabétique et analogique de la langue française [Paris] 1968. 742., 1450). Nem ismeri ezt a szót a Noveau Larousse Gastronomique (Paris, [1960]) sem. Sem Dr. J. H. Kaltschmidt múlt század eleji Neuestes und vollständiges Fremdwörterbuch-ja (2. Aufl. Leipzig 1847.), sem Dr. G. Prätorius: Der Universal-Wortgrübler. Neuestes Taschen-Wörterbuch . . . von . . . Fremdewörtern, (Wien, 1858), sem Dr. J. Chr. Au. Heyse: Allgemeines verdeutschendes und erklärendes Fremdewörterbuch-ja (5. Aufl. Hannover 1873.) nem tartalmazza a Refrescade szót. Mindhárom közli a rafraîchir ige németesített formáját a rafraischiren-t erfrischen, abkühlen, erqucken jelentéssel. A Refrescade a rafraîchir ige refraîchir változata első szótagja ö-nek ejtendő e-jének e-ként ejtésével, az ai e-ként helyes kiejtése megtartásával ésch-'\ának a németben sch-nak írt mássalhangzó használatával fonetikusan refreschir-ré alakult igében a következőképpen létrejöttnek tűnik. A refraích igető németesített alakjához, a refresch-hez illesztett francia -ade képzővel keletkezett Refresch-ade, a Refreschade<Refres-c(h)ade<Refrescade úton jutott el a Refrescade-hez, mégpedig valószínűleg az ausztriai német köznyelvben vagy a kávéházi, cukrászi, konyhai szaknyelvben kialakultként, és onnan került át a pesti német nyelvbe. A kávéházi, cukrászi, konyhai szakmai nyelvben kialakulás mellett szól, hogy a rafraîchir ige réfraichir-ként még az 1930-as évek vendéglátóipari szakmai nyelvében használatosként vagy legalábbis előfordulóként számításba véve szerepel magyarországi vendéglősipari többnyelvű szakszótárban, hűsíteni, abkühlen jelentéssel. {Marenchich O.: Szótár a vendéglősipar részére. Budapest, 1936. 87.) Refrescade főnév azonban e szótárban nincs. 35. P.lt. Sz. B. 2195/1818. 36. Vojdisek 1922.192. (ahol Ferenc keresztnévvel szerepel): Sz. n. Adressbuch der Königlichen Freystadt Pesth. Pesth [1827] 188.; Dorfinger 1827. 514. (Az utóbb említett két címjegyzékben Franz Hörkerként szerepel). 37. P.lt. Sz. B. 2195/1818. ésSz. B. 2860/1820. 38. Der Geist egyik jelentése: szesz. Ennek megfelelően a belőle képzett geistig melléknév egyik jelentése:szeszes. {Geistige Getränke - szeszes italok). Brennen egyik jelentése: égetés által készíteni. Ennek megfelelően der Geistbrenner - szeszégető, szeszfőző, szeszes ital készítő. 39. Idézi: Czakó E.: Széchenyi a lagnagyobb és leghívebb magyar. Budapest, 1941.102. 40. Az elkeríteni kívánt terület megjelölésére adott helyszíni vázlat Schams adatával együtt tette lehetővé boltja elhelyezkedésének megállapításait. 41. P.lt. Sz.B. 2195/1818. 42. P.lt. Sz.B. 2588/1819. 43. 7eA-usc/7l833. 17. 20