Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

1819 Szent Mihályt követően a Szépítő Bizottmány csak egy évre szólóan kötött Hegerrel szerződést az általa addig bérelt helyiségre.

42 Ez alatt az idő alatt évi 250 Ft-ért bérbe kapta a színházépületnek a próbateremmel szomszédos helyiségét is, s azt játék-, puncs- és dohányzószobának (Spiel-, Punsch- und Rauchzimmer) rendezte be. Játékok játszása, puncs fogyasztása és a dohányzás a 19. század elején Pesten nem a cukrászbolthoz, hanem a kávéházhoz tartozó lehetőség volt. Egy 1833. évi pesti városkalauz kiemeli,

43 hogy a városnak a kalauzban felsorolt nagyobb kávéházaihoz egy vagy több elkülönített játékszoba (Spielzimmer) tartozik. Hogy Heger cukrászboltjához tartozó elkülönített szobában milyen játékok játszására volt lehetőség, arról forrásunk nem szól. A 19. század első feléből való bécsi és pesti kávéház-ábrázolások szerint a billiárdasztal a kávéházi helyiségben állt.

44 Az elkülönített játékszobában főként kártyajáték folyt.

45 Valószínűsíthető, hogy Heger játékszobájában is kártyajátékokat játszottak. Arra sincs adat, hogy miért nevezték Heger játék- és dohányzó-szobáját puncsszobának is. Arra kell következtetni, hogy azért, mert az egyébként a kávéházhoz tartozó másik két lehetőség nyújtása mellett az ugyancsak sajátosan kávéházi italt — a kávésok sérelmére

46 itt, (csak itt és a cukrászboltban nem) szolgálta fel Heger. Az egyesített budai és pesti színházaknak az épület játékszíni céljait szolgáló helyiségeit bérlő igazgatósága 1820. június 20-án panaszt tett a nádornál a helyiségnek Heger részére történt bérbeadása miatt. Az igazgatóság szerint a dohányfüst beáramlik a próbaterembe, a kiszüremkedő lárma zavarja a színészek korrepetálását, a helyiség megközelítési lehetősége pedig állandó alkalmát nyújt a kórus nőtagjainak a folyosón, a lépcsőkön, a sötét színpadon a kulisszák között vagy szögletekben idegenekkel való illetlen, az erkölcsökkel ellentétes találkozásokra (zu unsittlichen moralitatswidri

gen Zusammenkünften), és a folyosón, a színpadon és a szomszédos próbateremben égő pipákkal futkározó vendégek tűzveszélyt okoznak. Az igazgatóság ez utóbbi miatt és mert — mint írta — az alkalmazottak erkölcseire felügyelni nincs módjában, a bérlet megszüntetését és a helyiségnek a színházigazgatóság részére való bérbeadását vagy a nem kívánt közlekedést lehetővé tevő folyosó elzárását kérte. A nádornak 1820. július 16-án tett jelentés szerint a kifogásolt helyzet a II. és III. emeleti lakások jobb megközelítése érdekében a közelmúltban — az engedélyezett terv szerint — lépcsőházépítéssel alakult ki. A jelentésből kitűnően a szobát azért kapta bérbe Heger, mert magasabb bért ígért érte, mint a színház igazgatóság, amely egyébként is 1 és 1/3 évi bérhátralékban volt. Kérik a panasz elutasítását azért is, mert Heger megígérte, hogy a helyiséget nem fogja más célra használni, mint kizárólag frissítőknek előkelő vendégek részére rossz időjárás esetén való felszolgálására; a színházi próbákat pedig a helyiség használata nem zavarja, mert azok délelőtt vannak. A nádor a panaszt a színházigazgatóság tekintélyes bérhátraléka miatt elutasította, a helyiség használatából származó rendellenességek megelőzésére pedig szükségesnek tartotta az előtte húzódó folyosó elzárását.

47 Heger a bérelt bolt bővítésére 1821. Gyertyaszentelő napjától (február 2.) bérbe vette a 7. sz. bolthelyiséget is.

48 A játék-, puncs- és dohányzószoba bérlete azonban időközben megszűnt, amint ez egy későbbi bérelszámolásból megállapítható. Ebben Hegernek e helyiség utáni bérfizetési kötelezettsége már nem szerepel.

49 108