Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

Hegernek azonban nemcsak cukrászboltja volt a színházépületben, hanem — a rendelkezésre álló adatok szerint 1820. Szent György napjától (április 24.) — lakása is. Először csak 1823 azonos napjáig terjedő időre kötött szerződéssel az épület Híd utca felé eső II. emeleti ötszobás, konyhás, éléskamrás lakását bérelte, amelyhez pince és a lépcső alatti kamra tartozott. A bolthelyiségért és a lakásért összevontan megállapított bér 1600 Ft volt

50 s később 1400 Ft-ra csökkent.

51 1830-ban a Szépítő Bizottmány a lakást átalakíttatta. Erre az időre Heger az épületnek a Magyar Királyhoz címzett szállodával szembeni oldalán levő II. emeleti lakását (die Wohnung im 2 Stock gegen den Halzlischen Haus) kapta bérbe.

52 Heger 1825-ben eredeti tevékenységén kívül — bár attól szakmailag nem messze — eső vállalkozásba kívánt kezdeni. 1825 Szent György napján lejárt a városligeti vendéglőhelyiség bérlete. Heger elhatározta, hogy a helyiséget és tartozékait bérbeveszi, s ott táncvigasságok tartására is lehetőséget kínáló vendéglői vállalkozást folytat. A bérbeadó Szépítő Bizottmány által 1824. december 19-ére kitűzött árlejtésen Heger volt a legmagasabb bért ajánló. A vállalkozással járó kockázati veszély valószínűségének alacsonyra értékelése s a szükséges ráfordításnál sokkal magasabb jövedelem lehetőségének számításba vétele, tehát kifejezetten vállalkozói szellemtől való indítottságra utal, hogy az árlejtésen a korábbi bérlő által fizetett bér 266%-át (800 Ft évi bért) ajánlott meg, s a kiírt feltételek szerint 3 év helyett 6 évre kérte a bérletet. A nádor az ajánlatot elfogadva hozzájárult a bérleti jogviszony létesítéséhez. A Szépítő Bizottmány el is rendelte a szerződés megkötését. A szerződés szerint Heger a vendéglői területet (Wirtshausgelände) bérelte ki a hozzá tartozó bor- és sörmérési joggal, továbbá a kertészlakás melletti kimérési alkalmatosságot (Schankgelegenheit), amelynek mibenlétéről a szerződés nem szól, a csatlakozó fészerrel, s jogot nyert a felső sziget használatára is. A szerződés szerint kifőzést folytathatott és mindenféle frissítőt szolgáltathatott. A bérleti jogviszonynál fogva lehetősége volt arra, hogy ha saját számára előnyösnek és a közönség szórakozásához szükségesnek látja, a deszkából épített táncbódét az előző bérlőtől megváltsa és táncvigalmakra hasznosítsa. A sokat ígérőként megítélt vállalkozásba Heger azonban bele sem kezdhetett. A bérleti szerződés megkötését követő néhány nap múlva, 1825. március 25-én közölte a bérbeadó Szépítő Bizottmánnyal, hogy a vállalkozást orvosi vélemény szerint nem tudná egészségének veszélyeztetése nélkül a szükséges erőráfordítással és szorgalommal folytatni. E miatt a bérleti jogátruházásához való hozzájárulást kért, amelyet meg is kapott.

53 Nagy híd utcai cukrászatát továbbra is folytatta. Vagy üzletmenetének visszaesése vagy fizetési kötelezettségeinek felhalmozódása miatt néhány év múlva Vass János György pesti fűszer kereskedőnél — bizonyára nyersanyagbeszerzésből kifolyólag — keletkezett tartozását nem tudta kiegyenlíteni. Hitelezője e miatt a könyvkivonattal igazolt 3245 Ft 12 krajcáros követelését 1828. december 3-án betábláztatta.

54 A tartozás kifizetésekor lehetséges kitáblázásra nem került sor.

55 1830 őszétől visszatérően bolt- és lakbérhátraléka keletkezett. Feltehetően az anyagi helyzetének kedvezőtlen alakulása miatt létrejött adósságának fedezetére kibocsátott váltó lejáratával beállott fizetési kényszer folytán 1832-ben keletkezett újabb bérhátraléka megint csak kiegyenlítetlenül maradt. Emiatt a Szépítő Bizottmány 1833 februárjában elhatározta a bolt és a lakás bérletének fel109