Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

Belgrád rkp. 13—15.) volt. Tevékenységét akkor kezdte, amikor a bécsi kongresszus utáni pénzértékromlás és a növekvő drágaság súlyosan éreztette hatását. Ennek Heger üzletmenetében való jelentkezésére enged következtetni, hogy már 1814. december 23-án 300 Ft kölcsönt vett fel 6 hetes lejáratú váltóra, mely tartozása javára 1815. április 22-én 75 Ft-ot törlesztett, hitelezője pedig a váltó lejáratát prolongálta.

27 1816-ból feleségével közösen keletkezett 100 Ft-os tartozásával

28 és egy 1600 Ft-os tartozásával

29 kapcsolatban indult eljárás a Pesti városi törvényszéknél. Az első adat, amely szerint a Német Színház egyik bolthelyiségének bérlője lett, 1816-ból való.

30 Az erre az időszakra szóló bérleti szerződés ugyan nem ismeretes, az nyilván már korábban létrejött, mert a helyiség bérletére 1814. november 6-án tartott árlejtésen ő volt a legmagasabb bért megajánló.

31 1817. augusztus 20-án az év Szt. Mihály napjától (szeptember 29.) 1819. azonos napjáig terjedő határozott időre, negyedévi előzetes részletekben esedékes évi 825 Ft-ért bérelte ki a Német Színház 8. sz. bolthelyiségét.

32 Itt volt cukrászata 1833-ig.

33 Kötelességének ismerte, hogy a boltja előtti területet tisztán és kellemes látványt nyújtóan (Rein und für die Augen angenehm) tartsa. Megélhetését leginkább frissítőknek (Refrescaden

34

) a nyári hónapok alatti árusítása adta.

35 A színházépületben működésének idejére eső pesti címjegyzékek Heger boltját „im Theatergebäude", ill. „L (eopoldstadt) /. (szám alatt) Städtisches Theatergebäude am Theaterplatz" levőként jelölik meg.

36 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bolt bejárata a Színház térre nézett. Közterület elkerítésének engedélyezése valamint a színházépület Heger boltján felüli egyik helyiségének bérlete ügyében keletkezett Szépítő Bizottmány-i ügyiratok

37 tartalmából és ezekhez az iratokhoz csatolt vázlatos rajzokból levonható következtetést a Pest város leírását adó Franz Schamsnak arról szóló szavaival egybevetve, melyek szerint a színházépületnek Nagy híd utcai oldalszárnya földszintjén volt bolthelyiségek közül az egyik egy „Zuckerbäckerund Geistbrenner"

38 boltja, végül azt figyelembe véve, hogy a címjegyzékek szerint a színházépületben más cukrásznak nem volt boltja s így Schams sorai kétségtelenül Hegerre utalnak, megnyugtatóan állapíthatjuk meg, hogy Heger cukrászboltja a színházépület Nagy híd utcai szárnyának a Duna felé eső sarkán levő bolt volt. Gróf Széchenyi István a Duna undorodást okozó pesti partjairól szólva háborodik fel a VILÁG-ban azon, hogy oda „minden szemetet leraknak".

39 Ez a területileg általánosító megállapítás egy meghatározott helyre kap helyrajzi konkretizálást Hegernek a közterület-elkerítés engedélyezését kérő beadványa indokolásában. Az akkori Pest és lakosai díszére egyáltalán nem váló környezeti tisztasági kultúrát — Széchenyi megállapításából következően — jellemző állapotokra utal, hogy a városcentrum egyik legszebbnek minősített utcájában, a kulturális élet egyik központja, a Színház épületében levő bolthelyiség előtti közterületrészt 1818. április 4-i kérvénye szerint Heger azért tartja szükségesnek korláttal elkeríteni, mert az a környék számára trágyagödörül és mindenféle hulladék kiürítésére szolgáló hellyé vált olyannyira, hogy a nyári hónapokban az elviselhetetlen szag miatt senki nem marad meg boltjánál.

40 A Szépítő Bizottmány 1818. május 3-án meg is engedi a korlát elhelyezését, mert Fellner Benedek városkapitány és Pollack Mihály építőmester megállapítása szerint a korlátnak az épület sarkára eső bolt előtti területen való elhelyezése a közlekedést nem akadályozza, ugyanekkor elősegíti a fokozottabb rendet és tisztaságot.

41 107