Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

A származáshely meghatározó szerepe mellett figyelemreméltó az egyes foglalkozáscsoportokhoz tartozók átlagos házasulási korának alakulása is. A 18. sz. táblázatban feltüntettük a különböző foglalkozást üző férfiak átlagos házassági korát (aláhúzva azokat az adatokat, ahol az eredmény hitelességét az illető foglalkozást űzők kis száma kétségessé teszi). Minthogy a származáshely, pontosabban a helyi születés illetve bevándorlás ténye a házasságkötések korában jelentős módosulást okozott, a második oszlopban minden időmetszetnél az illető foglalkozáscsoport pesti származású tagjainak korát külön is kimutattuk. Mindkét csoportnál a legalacsonyabb átlagos kort az őstermelőknél és a bérből élőknél tapasztaljuk: az előbbiek kora inkább csökkenést, az utóbbiakénál, különösen a pesti származásuaknál növekedés tapasztalható. Nyomon követik őket a kézművesek - meglepő módon a legények életkora alig tér el a mesterekétől, sőt azokénál még valamivel alacsonyabb is volt. Magasabb életkort észlelünk a 'kereskedőknél, s az átlagos házasságkötési kor erős növekedése mutatkozik a tisztviselő-értelmiségi-szabadfoglalkozásúak csoportjánál. Az első házasságkötés átlagos életkora a bevándorolt nőknél elég magas volt, a házasság termékenységi korszakuknak elég nagy részére nem terjedt ki, A fiatalabb korban férjhezmenő pesti nőknél tehát nyilván nagyobb gyermekszám várható. A születések lehetséges számából az özvegyek házassága sem rekeszthető ki: az átlagos életkor itt a férfiaknál 40, 2 - 42, 2 - 42, 3, a nőknél 34, 4 - 34, 6 - 36, 5 év volt, de az özvegy férfiaknak 11-15 %-a, a nők 30-37 %-a 30 éven aluli volt. E kormegoszlás elég kétségessé teszi az idős özvegyek és fiatal férfiak, illetve idős özvegyek és fiatal lányok házasságkötésének gyakori- . ságáról, és az ebből következő alacsony termékenységről szóló fejtegetéseket, annál is inkább, mert az idős özvegyek többsége hasonló korú férfiakkal kötött házasságot. Az első házasságok átlagos korából is kitűnik, hogy a férfiak és nők között az átlagos korkülönbség 5 év volt, a férfiak javára, bár elég gyakori volt az azonos korúak egymással kötött házassága is. Az átlagostól eltérő arányú vagy irányú különbség a házasságoknak mindössze 20-30%-ánál tapasztalható, a leggyakrabban (10-15%) az átlagost a férfiak javára meghaladó korkülönbség formájában. 10 évnél nagyobb korkülönbséget tapasztaltunk a férfiak javára 1788-90-ben a házasságok 11, 1808-10-ben 15, 1828-30-ban pedig 17 %-ánál. Az arány az első időmetszetben a Józsefvárosban volt a legnagyobb, a harmadikban pedig a Belvárosban. Azoknak a házasságoknak az aránya, ahol a menyasszony volt az idősebb, az első időmetszetben a házasságok 10, a másodikban 15, a harmadikban 13 %-át tette ki, a korkülönbség azonban többnyire nem haladta meg az öt évet. Öt évet meghaladó korkülönbséget a nők javára csupán a házasságok 3-6-3 %-ánál észleltünk, tehát elég ritkán fordult elő. Ilyen házasságok 1808-10-ben a legnagyobb számban a Terézvárosban, 1828-30-ban a Józsefvárosban fordultak elő. A házasfelek közötti szokatlanul nagy korkülönbség, s főleg a meny81