Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

asszonyok magasabb életkora elsősorban a pesti lányoknak a bevándoroltakkal kötött házasságainál volt gyakori: ezeknek a házasságoknak a 75-53-38 %-a esett az ilyen párválasztásokra, míg a különböző származású csoportok egymás közötti kapcsolatainak csak 16-22-6 boánál fordultak elő. Az 1820-as évek végén az ilyen korkülönbség inkább az egymás között házasodó bevándorlókra volt jellemző (az összes ilyen házasság 45 %-a közöttük tapasztalható), mig az olyan házassági kapcsolatok, ahol a menyasszony életkora 6-10 évvel haladta meg a vőlegényét, a leggyakrabban a pesti családokba beházasodóknál fordult elő: az összes ilyen házasságnak 87-71-55 %-át az ő körükben észleltük,mig a pestiek egymással kötött házasságainak csak 6-11-28 %-át tették ki. A jóval idősebb életkorú menyasszonyt választó vőlegények jelentős része a napszámosok, bányászok, és iparosok közül került ki. A házassági anyakönyveknek e "próbafúrás" jellegű vizsgálatából nyert eredmények azt mutatják, hogy teljesebb feldolgozásuk esetén nélkülözhetetlen forrásai a társadalomtörténeti vizsgálatoknak. A foglalkozási megoszlás meghatározásánál pótolhatják az elpusztult adókönyvek adatait; felvilágosítást adnak a lakosság származáshelyi megoszlásáról, a házasulok foglalkozási-társadalmi- és korösszetételének módosulásából következtetések vonhatók le a népesség különböző rétegeinek vagyoni helyzetében, életmódjában, megélhetési lehetőségeiben és bizonyos fokig társadalmi rangjában végbement változásra, s támpontot adhatnak az átalakulás periódusainak meghatározásához is. A társadalmi mobilitás vizsgálatához a XVIII. századi anyakönyvek inkább közvetett információkat szolgáltatnak, a XIX. századi, pontosabban vezetett kötetek már nagyobb mennyiségű, feldolgozható közvetlen adatot is tartalmaznak, nem csak a házasulok foglalkozására, rangjára vonatkozóan, hanem a tanuknak e korban már pontosabban meghatározott statusa révén. A lakosság vagyoni rétegződésének, és a társadalmi struktúra pontosabb meghatározásához azonban elengedhetetlenek - legalábbis a megfelelő mintát felölelő - családtörténeti kutatások, a vizsgálatnak a városi népesség szélesebb körére kiterjesztése pedig megkivánja a születési és halálozási anyakönyvek egyidejű, hasonlóan teljes feldolgozását. 32