Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

Az 1788-90-es évekből 168 menyasszony vagy családja foglalkozásáról rendelkezünk adatokkal, azaz a házaspárok egyötödénél ismerjük mindkét fél foglalkozását, társadalmi helyzetét. A párválasztások a következőképp alakultak: Az azonos foglalkozáscsoporthoz tartozóval kötött házasságok száma 85, ami az ismert foglalkozásúak között kötött házasságoknak kereken a felét teszi ki. Figyelemreméltó azonban, hogy mig korábban az iparoscsaládok közötti házassági kapcsolat során túlnyomó többségben voltak az azonos szakmához tartozók párválasztásai, az 1780-as években a 18 kézművessel házasságot kötő hajadon közül csak 7, a 15 iparossal házasságot kötő özvegy közül 10 vőlegénye űzte csak ugyanazt az ipart, amit a menyasszony apja vagy elhalt férje. 19 házasságnál különböző, de nagyjából azonos státuszú foglalkozáscsoportot képviselő személyek léptek egymással házasságra (Iparos-vendéglátó; iparos-fuvaros, hajós; katona, őstermelő-szolgáló). Tehát az azonos társadalmi helyzetű személyek közötti házasságok száma az ismert foglalkozásúak között kötött házasságoknak 61 %-át tették ki. Természetesen az azonos foglalkozásúak közötti,de még inkább a különböző foglalkozásúak közötti házasságoknál a vagyoni, s a városban kivivott társadalmi helyzet tekintetében lehettek individuális eltérések, ezért csak a házasfelek vagyoni helyzetének, rokoni kapcsolatainak pontos ismeretében lehetne a társadalmi mobilitás jelenségeit megállapítani. Az adott forrásbázis alapján csupán egy-egy foglalkozás korabeli rangjának megitélése alapján következtethetünk társadalmi süllyedésre vagy emelkedésre. Minthogy a város társadalmi struktúráját nem ismerjük eléggé, az egyes személyek vagy foglalkozások társadalmi rangjának megítélését a városi társadalom hierarchiájáról, főleg a középkori állapotok alapján alkotott elképzelések és elméletek befolyásolják. E kétségtelenül szubjektív megitélés alapján a következő párválasztásokat tekintettük a társadalmi hierarchia különböző fokán állók közötti házassági kapcsolatoknak. Társadalmi emelkedésnek tekintettük a menyasszony részéről két iparoscsaládból származó lánynak nemessel, illetve tisztviselővel kötött házasságát, egy őstermelő özvegyének iparossal kötött házasságát, 23 szolgálólánynak illetve napszámosnőnek, - vagy napszámos, kapás családból származó lánynak illetve özvegynek iparosokkal kötött házasságát. 11 szolgálónak pesti hajósokkal és 2 szolgálónak kereskedővel kötött házasságát. A menyasszonyok társadalmi emelkedésének, illetve a vőlegények társadalmi süllyedésének összesen 39 esetét konstatáltuk, ami az ismert foglalkozásúak között kötött házasságoknak 23 %-át tették ki. Bizonyos fokú süllyedést tételezünk fel egy iparos özvegyének őstermelővel, 3 iparoslánynak bérből élővel (szolga, napszámos, kapás), 2 iparos özvegyének katonával és egy kántortanító lányának iparossal kötött házasságánál. A nők részéről tehát 7 esetben tapasztaltunk lefelé irányuló mobilitást, ami az ismert foglalkozásúak kőzött kötött házasságok 4 %-át teszi ki. 72