Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

galmi szerepe, korlátozottabb munkalehetőségei révén már korábban is, csekélyebb formában érvényesült. Mindez azt jelzi, hogy a XIX. század első negyedében Pest szerepkörében és jelentőségében is minőségi változás ment végbe: a város, amely az előző század végén elsősorban gazdasági szerepköre révén vált az ország központjává és gyakorolt hatást az ország életére, e korszaktól kezdve egyre erőteljesebben éreztette népessé gel szívóhatását, és a lakosság megváltozott összetétele révén a polgári életforma kialakításának is növekvő jelentőségű tényezőjévé vált. A vásárokra vagy ügyesbajos dolgaik intézésére érkező, átmenetileg itt tartózkodó vidékieknek is más lehetett a kapcsolatrendszere e megváltozott összetételű lakossággal, mint korábban, amikor a polgári elemet főleg a bevándorolt, vagy más városokból áttelepült, eredetileg is a polgári körbe tartozók képviselték, s a vidékiek zöme napszámosként, bérmunkásként, cselédként tengette életét. A vidékieknek a házassági anyakönyvekből kimutatható aránya természetesen nem is tükrözi hiven a pesti társadalom összetételében végbement változást, hiszen csak elszórtan szerepelnek bennük az egyre nagyobb számban tartósabban itt élő nemesek és honoratiorok, akiknek többsége nem a városból választott feleséget. A házassági anyakönyvek tehát nem tükrözik, hanem csupán jelzik a pesti lakosság társadalmi struktúrájában a reformkorban s az azt megelőző évtizedekben lezajlott átalakulást, melynek pontosabb meghatározása behatóbb, más forrásokon is alapuló vizsgálatot igényel, hogy pontosabban meghatározhassuk a fővárosnak a polgári forradalomban betöltött szerepét, s az azt követő évtizedekben végbement gazdasági-társadalmi fejlődését. A házasulok származáshelyi összetétele, annak ellenére, hogy a vőlegények a lakosságnak csak egy részét, s a különböző társadalmi rétegeket különböző arányban képviselik, megbizhatóbb képet ad a városi lakosság származáshely szerinti összetételéről, mint a lakosságnak jóval kisebb és homogénebb részét kitevő polgárságé, amely eddig az ilyen jellegű vizsgálatok vagy becslések alapjául szolgált, összevetve a vőlegények származáshélyi összetételét az azonos évtizedben felvett polgárokéval, 18 (Ld. a 8. sz, táblázatot) azt tapasztaljuk, hogy a házasulok között a pesti származásúak aránya egészen 1828-ig erősen meghaladta a pesti származásúak arányát a polgárok között; a különbség a két csoport között az 1780-as években mutatkozott a legcsekélyebbnek. Ugyanakkor egészen Í82B-Ig a magyarországi bevándoroltak aránya a polgár joguak között haladta meg erőteljesen a házasulok arányát, sa külföldieké is az 1730-as évek kivételével a polgárjoguak kőzött volt magasabb. A külföldiek aránya egyébként mindkét csoportnál csökkenő tendenciát mutat, a házasulok között a süllyedés meredekebbnek mutatkozik, A pesti származásúak és a magyarországi bevándorlók arányának mozgása a két csoportnál ellentétesen alakult, s ez az ellentét főleg a XVIII. század végétől szembetűnő. Feltételezhető, 63