Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

több mint 50%-uk a Terézvárosban kötött házasságot, s a terézvárosiak aránya 1828-30-ban is valamelyest megelőzte a belvárosiakét. A vidék­ről betelepültek eloszlása a vőlegények általános megoszlásának felelt meg: arányuk általában a Józsefvárosban valamivel magasabb volt, az 1828-30-as évek kivételével, amikor a lipótvárosi vőlegények között mutatkozott az átlagost jóval meghaladó arány. A külföldről bevándorol­tak a Terézvárosban fordultak elő a legnagyobb arányban, s az 1820-as évek végén még a Lipótvárosban is. (Ld. 7. sz. táblázatot. ) A nem pesti származású vőlegények kőzött egészen az 1820-as évek végéig a külföldiek voltak túlsúlyban, bár arányuk a XVIII. század eleji egyharmadról a XIX. század elejére egynegyedre csökkent, s 1828-30-ban már csak a bevándoroltak egyötödét tették ki. A magyarországi származásúak aránya ennek megfelelően a XIX. század elejéig lassan, fokozatosan, ezután pedig ugrásszerűen (20 %-ról 32 %-ra) emelkedett. A menyasszonyok között a külföldiek aránya már a XVIII. század folyamán is erős csökkenést mutat, 1788­90 és 1808-10 között nagyjából változatlan maradt, majd csekély mértékű emelkedés tapasztalható. A Magyarországról bevándoroltak amúgy is csekély aránya a XVIII. század első felében még valamelyest csökkent, viszont a következő három évtized alatt csaknem megkétsze­reződött, majd változatlan helyzet után 1828-30-ra 20 %-ről 34 %-ra emelkedett. Mindkét adatsor azt mutatja, hogy a XIX. század elején jelentős változás ment végbe a pesti társadalom struktúrájában: e kor­ban vált a város - korábbi korlátozottabb területre és rétegre kiter­jedő - munkaerő felvevőhelyi szerepén tul a vidéki népesség egyre te­kintélyesebb részének tartós otthonává. (Az 1828-1830. házassági ada­tok alapján évi 150-160 vidéki megtelepülövel számolhatunk). S ami még figyelemreméltóbb, a vizsgált időszak folyamán csökkent körükben a más városokból,és növekedett a vidékről bevándoroltak aránya. A há­zassági anyakönyvek, s különösen a vizsgált három éves időmetszetek adatai természetesen tul töredékesek ahhoz, hogy megbizható képet al­kossunk Pest népességszivó hatásáról, de e töredékes adatok is jelzik, hogy az országban megnőtt azoknak a száma, akik számára a városba költözés már nem csak alkalmi munkalehetőséget jelentett, vagy olyan munkalehetőséget, amely korábbi lakóhelyüknél talán valamivel jobban biztosította az életfenntartás elemi feltételeit, de esetleg a nyomor enyhébb formáját gyökértelenséggel, társadalmon kívüliséggel sú­lyosbította. A vidéki bevándorlók növekvő aránya a házasulok kőzött egyrészt azt mutatja, hogy már nem csak a földből megélni nem tudó, szegényebb rétegek áramlottak a városba munkát keresni, de növekedett a jobbmódu, a városban egzisztenciát teremteni tudó és akaró polgáro­suló elemek aránya is. S egyúttal azt is jelzi, hogy a város is a koráb­binál jóval nagyobb mértékben tudta számukra a tartós megtelepedés, a családalapítás lehetőségeit biztosítani. A tartósan megtelepülő vidéki bevándoroltakon, s ezek családi kapcsolatain keresztül is növekedett a városi életformának vidékre is kisugárzó hatása, mely a város for­62

Next

/
Thumbnails
Contents