Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

veiben regisztrálták. E feltételezést azonban cáfolja az a tény, hogy mig a pesti származású házasulok száma 28, a külföldieké pedig 26 fokale sokként, a magyarországi születésű vőlegények száma 59 %-kai nőtt, (ld. az 5. sz. táblázatot) ami egyúttal azt mutatja, hogy a bevándorlók e csoportjánál a helyben kötött házassággal megerősített tartós megtelepedés, a beilleszkedés lehetőségei fokozódtak. A külföldi betelepülők esetében nehéz eldönteni, hogy csökkenő számuk és arányuk a külföldi beáramlás csökkenését, a tartós letelepülés lehetőségeinek vagy igényének korlátozódását, vagy a családos betelepülők növekvő számát jelzik-e. E kiegészítő források alapján ugy tűnik, hogy mindhárom tényező közrejátszott ebben, ugyanis a népességösszeirások összesítőiben kimutatott idegenek aránya 1815 és 1845 között erősen csökkent, s e csökkenés éppen az 1820-as évek végén válik mind nyilvánvalóbbá. A külföldiek aránya 1815/16-ban még 3,1 %, 1820/21-ben 2,9, 1826-27-ben 2,8, 1829/30-ban már csak 2,3 % volt. Egyidejűleg növekedett az idegenek között a nem letelepedettek (commorantes) aránya, mely az 1810-es években még csak a külföldiek 70 %-át tette ki, az 1820-as évek elején 66-68 %-ot, de az 1823-1825-ös években már 90 %-ra emelkedett, s kisebb ingadozásokat mutatva, az 1840-es évek végéig mindig meghaladta a 80 %-ot. 13 A külföldről bevándoroltak korösszetételének alakulása, amennyire az elég töredékes adatok alapján megitélhető, azt mutatja, hogy az 1820-as évektől több házasuló korban levő érkezett a városba, mint korábban. Az 1821/22. évi népességösszeirás alkalmából kimutatást készítettek a Pesten tartózkodó commörans külföldiekről, akiknek a száma ekkor 990 volt. Túlnyomó többségük (87 %) az összeírást megelőző 3 évben települt meg a városban. A beköltözés idején átlagos életkoruk 24,7 év volt, azaz jóval alacsonyabb, mint a külföldi bevándorlóknak a házassági anyakönyvekből kimutatható átlagos életkora az első házasságkötéskor, sőt, még a pesti származásúak átlagos életkoránál is alacsonyabbnak bizonyult. (Ld. a 80. oldalon közölt táblázatokat.) Az 1823/24-ben összeirt 110 külföldi férfi átlagos életkora 29,2, az 1825/26-ban nyilvántartásba vett 32 férfié pedig 39,2 év volt. Az 1826/27-ben kimutatott 16 külföldi férfi közül 14 színész, énekes, színházi alkalmazott volt, rajtuk kívül mindössze 2 kézműves szerepelt a listán, mindkettő kora 52 év. Az 1827/28. évi összeírásban szereplő 7 külföldi férfi átlagos kora pedig 30, 5 év volt. *

4 Ennek megfelelően nőtt a családos bevándorlók aránya is: mig az 1823/24-ben bevándoroltaknak csak egyötöde volt nős vagy özvegy.az 1825/26. éviekének már 56 %-a, az 1827/28. éviekének pedig 71 %-a. Ezek az adatok azonban, az összeírtak igen csekély száma miatt legfeljebb egy tendencia jelzéseként foghatók fel. A felsorolt jelenségek, és elsősorban a pesti származású vőlegények csökkenő száma azt sejteti, hogy a házasságkötések számának stagnálása, illetve a házasulóknak a felnőtt lakossághoz viszonyított arányának csökkenése olyan gazdasági folyamatok következménye volt, amelyek általában, bizonyos foglalkozáscsoportok, társadalmi rétegek