Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

kevésbé pontos regisztrálása csak az 1780-as évek végétől újult fel. Ezért a harmadik időmetszetként az 1788-1790. évi adatokat dolgoztuk fel, majd újra 20 éves intervallumokat véve az 1808-10. és az 1828-30 évieket. A forradalom előtti Pest társadalmának részletesebb vizsgálatát külön kutatási témának tekintve az 1830-as évvel vontuk meg a jelen vizsgálat időhatárát, amely igy csaknem egy évszázadot ölel fel. + + + 1735-37 és 1755-57-ben a város egyetlen plébániája a belvárosi volt, 1788-90-ből s 1808-10-bŐl fennmaradtak a ferences plébánia anyakönyvei is. A harmadik időmetszet idején már önálló anyakönyvezés folyta terez- és józsefvárosi plébániákon,és fennmaradtak az evangélikus egyház házassági anyakönyvei is. 1808-10-ben az emiitetteken kivül rendelkezésre állt a református egyház, majd 1828-tól a lipót- és ferencvárosi, valamint a Szent Rókus plébánia anyakönyve. A vizsgálat tehát a katolikus, református és evangélikus lakosságra terjedt ki. ? A protestáns egyházak által regisztrált házasságok száma minden időmetszetben csekély-1788-90-ben 9, 1808-10-ben 38, 1828-30-ban 83 volt. A XVIII. század első felének házassági anyakönyvei a vőlegény és menyasszony nevét, származáshelyét, a vőlegény foglalkozását, a tanuk nevét, s később foglalkozását, s vegyes házasságok esetén a másvallásu fél vallását tüntetik fel. Az anyakönyvek vezetésének pontossága nemcsak plébániánként, hanem az egyes plébániákon belül, az eskető pap személyétől függően erősen változó volt. A foglalkozásra és származáshelyre vonatkozó adatok - mint ezt a táblázatok ismeretlen rubrikájába bejegyzettek nagy száma is tanú s it ja - gyakran hiányosak, de arra is akad példa, hogy a menyasszony vezeték vagy keresztneve, vagy teljes neve hiányzik. A hiányzó foglalkozási illetve származáshelyi adatoknak csak kis részét sikerült az egykorú adóösszeirásokból, illetve a polgárkönyvből pótolni. A belvárosi és józsefvárosi anyakönyvek az 1780-as években már feltüntették a házasulok korát is, a terézvárosi plébánián azonban a kort ekkor még olyan szórványosan jegyezték fel, hogy a koradatokat itt csak a következő időmetszetben használhattuk fel. A ferences plébánián egyáltalán nem jegyezték fel a házasulok korát (az 1780-as években a származáshelyüket is csak elvétve regisztrálták, s ehelyett a plébániai hovatartozást jelölték meg). 1808-tól a Szt. Rókus és a ferencvárosi plébánia kivételével a katolikus házassági anyakönyvekbe mindenütt bevezették a házasulok korát. (A ferencvárosi plébánia 1829-ig a származáshelyet sem tüntette fel. ) A protestáns egyházak a házasulok korát nem regisztrálták, az evangélikus egyház 1788-90 évi anyakönyveinek a foglalkozásra illetve származáshelyre vonatkozó bejegyzései is igen hiányosak. 52