Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

A származáshelyre vonatkozó bejegyzéseknél, különösen a XVIII. századi házasságoknál nem dönthető el egyértelműen, hogy a település neve a születési helyet, a Pestre település előtti lakhelyet, vagy aktuális tartózkodási helyet jelöl-e. Az eskető pap csak szórványosan tüntette fel,hogy születési helyről van-e szó (natus,originisde); s csak a XIX. században kezdik többé-kevésbé rendszeresen megjelölni az idegen származásuaknál az ittlakás tényét (hujas, hujates). A származáshely valódiságát néhány esetben a polgárjoggal rendelkező vőlegényeknél a polgárkönyv alapján ellenőriztük: az esetek többségénél a bejegyzett település valóban születési helyüket jelölte, de akadt példa arra is, hogy nem pesti születésűt is pestinek jelöltek. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a hosszabb ideje itt tartózkodó, megtelepedett személyeket is pestieknek tekintették, s igy a feltüntetett származáshely más esetben is jelölhetett korábbi, vagy aktuális tartózkodási helyet, plébániai hovatartozást. Hiszen az egyház számára a származáshely rögzitése elsősorban a bigámia kiküszöbölése miatt volt lényeges, s ezért a házasságkötésnél azt a települést regisztrálták, amely az illető családi állapotára, származására vonatkozóan hiteles adatokát nyújthatott. Igy a származáshelyként feltüntetett település egyaránt jelölhetett születési helyet, előző, vagy a házasságkötés pillanatában érvényes állandó lakhelyet. A másutt lakókat azonban csak a XVIII. század végétől, XIX. század elejétől pontosabban vezetett anyakönyvek alapján lehetett elkülöniteni. Mindebből következik, hogy a pesti születésüeket és a Pesten tartósan megtelepedetteket nem lehetett pontosan szétválasztani, s igy az általunk pestieknek jelöltek csoportjába egyaránt tartoznak helyi születésűek és hosszabb idő óta itt élő, tartósan megtelepült bevándorlók is. A nem itt született, de a városban meggyökeresedett lakosoknak a pesti származásuakkal közös kategóriába sorolása a pesti tartósan megtelepedettek vizsgálata szempontjából nem torzitja eredményeinket: a meggyökeresedés folyamata, okai, arányai amúgy is csak pontos családrekonstrukciók alapján válik lehetségessé. A házasulok származáshelyi megoszlásának eredményeit sokkal inkább torzitja azoknak a házasulóknak főleg a XVIII. században tapasztalható nagy száma és aránya, akiknek származás- vagy lakóhelyét egyáltalán nem regisztrálták. Ha elfogadjuk, hogy az egyház számára a származáshely regisztrálása a házasuló törvényes származásának és családi állapotának igazolása szempontjából volt lényeges, kézenfekvőnek tűnik, hogy azoknál nem tartották szükségesnek ennek az adatnak a feltüntetését, akiket, mint plébániájukhoz tartozókat ismertek. Feltűnő az is, hogy a XVIII. század végétől, amikor az anyakönyvek vezetése pontosabbá vált, az ismeretlen származáshelytiek száma erősen csökkent, inkább az özvegyek mellől hiányzik a származáshely feltüntetése, s ezzel mintegy özvegyi állapotuk ismeretét igazolta a pap. Feltételezésünket, hogy az ismeretlen származáshelytiek jelentős része a Pesten tartósan megtelepültek közül került ki, alátámasztja a pestiek és ismeretlen származáshelyüek számának ellentétes • 53