Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

m -t. A vállalat export tevékenysége ez időszakban is kétirányú volt- a közvetlen és közvetett. A közvetett export a konfekcióiparon keresztül valósult meg. Ez volt a nagyobb volumenű. A HFSZ közvetlen exportja teljes egészében tőkés országokba irányult; Hollandia, Svédország, Norvégia, Anglia, Svájc, Ausztria, Irak, Libanon, Jordánia, Kuvait, Szudán, Tanzánia, Kenya, Uganda, Zambia. A magyar gyapjuipar szövet-exportjának majdnem az 50 %-át a HFSZ biztosította. A HFSZ közvetett export részben baráti, részben tőkés relációjú volt: Szovjetunió, Mongólia, Hollandia, Norvégia, Svédország, Belgium, Anglia, Kanada és Libia. Az exporton belül továbbra is a Terlyster cikkek voltak az uralkodók. 1963-ban még csak 806 000 m

2-t exportált, 1970-ben már 1 823 500 m

2-t. A vállalat pártbizottsága felkérte a kommunistákat, hogy az exporttételek gyártási folyamatát kisérjék figyelemmel, részükre biztosítsanak "zöld utat". A kommunisták mozgósítása mellett a VB exportbizottságot állított fel, amely rendszeresen elemezte az exporttételek mennyiségi és minőségi kérdéseit s jelezte a soron következő fontosabb feladatokat. A HFSZ exporttevékenységével jelentősen segitette a gyapjuipar, a népgazdaság deviza bevételét, az ország fizetési mérlegének javítását. A HFSZ nagyvállalat nyeresége mindig számottevő volt. Általában évi 20 %-os nyereséget ért el, amely átlagban 126 millió Ft-ot jelentett. Az iparágon belül ez a nyereségi szint a nagyvállalatnak előkelő helyet biztosított. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak a műszaki fejlesztési, valamint 1968-tól bevezetett tartalék-alap gyarapodásához. Míg 1963-ban a vállalat műszaki fejlesztési alapja 756 000 Ft-ot tett ki, addig 1970-re már 49 millió Ft-ra gyarapodott. A tartalék-alap összege pedig 5 700 000 Ft-ra emelkedett. A III. ötéves terv időszakában a vállalat 83 millió Ft-ot fordított a korszerűsítésre. Az ujabb rekonstrukciós beruházások elsősorban a gyártmányok korszerüsitését, és az összetételének módositását célozták. Egyben elősegítették a termelési időalap 5,4 %-os csökkenését is. A vállalat 1963-1970 között épületek és gépek beruházására 152 833 000Ft-ot fordított. A gépekre fordított összeg 134 690 000 Ft-ot tett ki. Ez négyszeresen haladta meg az előző időszak gépekre fordított összegét. Ezek a beruházások tették lehetővé a korszerű termékek mennyiségi és minőségi előállítását és jelentősen javították a dolgozók munkakörülményeit. A vállalat anyagi gyarapodását, megerősödését az állóeszközök értékének állandó növekedése is szemléltetően bizonyítja. 1970-ben az állóeszközérték brutto értéke 463 326 000 Ft volt, a netto értéke 258 104 000 Ft, Nyolc év alatt a nagyvállalat állóeszközértékének brutto értéke 132 299 000 Ft-tal, a netto értéke 86 431 000 Ft-tal gyarapodott. A HFSZ gazdasági eredményei még nagyobbak lehettek volna, ha a 60-as évek második felében nem lett volna munkaerőhiánya, illetve 303