Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

A HFSZ "munkástanácsa" nemcsak a kerületben ragadta magához a vezetőszerepet, hanem a gyapjuipari vállalatok "munkástanácsainak" irányitó testületében is. A gyapjuipari vállalatok munkástanácsainak elnökei először 1957. január 3-án jöttek össze, akkor maguk közül 9-10 munkástanács elnököt választottak ki, akik kéthetenként a Gyapjuipari Igazgatóság által adott tájékoztatón a "munkástanácsokat" képviselték. Számuk később 5-6 főre csökkent. Ebben a "forradalmi vezérkarban" a HFSZ munkástanács elnöke aktiv szerepet játszott. A HFSZ "munkástanácsa" politikai céljainak elérése, illetve egyes tagjai karrierista törekvéseinek kielégitése érdekében a gyár egységes vezetését két részre szakította: gazdaságira és műszakira. A személyzeti osztályt teljesen megszüntette. A vállalat uj igazgatója még a munkástanács működése alatt, visszaállította a gyár egyszemélyes vezetését, de érvényesüléséhez szükséges szervezeti intézkedéseket is végrehajtotta. A számviteli, az üzemgazdasági és a kereskedelmi főosztályokat önálló főosztályokként közvetlenül az irányítása alá rendelte. Az ellenforradalom által felszámolt személyzeti osztály helyébe munkaerőgazdálkodást és munkásellátási osztályt állitott fel, melyet szintén közvetlenül az irányitása alá vont, később ez az osztály személyzeti főosztállyá alakult át. 1957 közepén, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében közvetlen felügyelete alatt felállította a vállalati rendészetet. A gyár műszaki vezetői funkciót főmérnöki funkcióvá szervezte át. A fonal előkészítő és fonoda Üzemrészeket egy gyáregységbe vonta össze, melynek élére gyárvezetőt állitott. A gyáregységvezető, valamint a többi műszaki részleg, mint osztályok, közvetlenül a főmérnök irányitása alá kerültek. Ez a szervezési séma lényegében 1962-ig funkcionált. A "munkástanácsok" egy része ugyanúgy, mint a HFSZ és gyapjuipar "munkástanácsa", ellenforradalmi célok érdekében tevékenykedett, ezért az Elnöki Tanács 63/1957. sz. tvr. rendeletével feloszlatta a "munkástanácsokat". Egyidejűleg a kormány és a SZOT 1086/1957. (november 17. ) sz. határozatával üzemi tanácsok felállítását rendelte el. A gyapjuiparon belül elsőként a HFSZ dolgozói választották meg az üzemi tanácsokat 1957 december első napjaiban. A 13/1957. sz. tvr. alapján a gyár kommunistái, az igazgató aktiv részvételével hozzáláttak a munkásőrség szervezéséhez. A HFSZ első munkásőrei: Iván Dezső, Katz László, Horváth Sándor, Juszkó Sándor, Magyar János, Magyar Endre, Sári Sándor, Sunyák, Zsigárcsik Jánosné és Kiss Gáborné voltak. 1957. február 20-án a HFSZ-ben már 12 munkásőrt tartottak nyilván. Az év végére számuk 23 főre növekedett. Az egységhez 16 fizikai, 4 szellemi, 3 egyéb beosztású dolgozó tartozott, 17-en különböző funkcióban dolgoztak. 1958-ban a HFSZ munkásőreinek száma 31 fő volt. A gyár szakszervezeti bizottságában a munkástanácséhoz hasonló folyamat játszódott le. A tisztulási folyamat a pártszervezet 294