Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

talpraállása után felgyorsult. A párt hivó szavára az üzemi pártszer­vezet és a szakszervezet mozgósitó munkájának hatására az 1957 má­jus elsejei felvonuláson a gyárból 450-500-an vettek részt. 1957 közepén alakult meg a gyár KISZ szervezete, a munkás­őr Zsigárcsikné hatodmagával kezdett hozzá a KISZ szervezéséhez. Az alakuló Ülésen 18-an vettek részt, a szervezet titkárává Gábor Bélát választották meg, A KISZ szervezet harcot inditott a fiatalok megnye­réséért s ezzel egyidejűleg, 1957 nyarán, igen határozottan a termelés felé fordult. A kezdeti sikerek a KISZ vezetést elbizakodottá tették. Az élénk KISZ munka lanyhulni kezdett. A KISZ szervezet munkája fo­kozatosan ellaposodott. A gyári pártbizottság 1961. augusztus 10-i PB ülésén ismételten megállapította: a HFSZ-ben a KISZ nem dolgozik, a KISZ-munka holtpontra jutott. A párt a KISZ segitségére sietett, a fia­tal párttagjainak egy részét a KISZ munkára irányitotta át. Az át­csoportosítás pozitiv hatása rövidesen jelentkezett a KISZ-szervezet munkájában. Az 50-es évek második felében is, mint mindig, a kommunis­ták önfeláldozó, SZÍVÓS, áldozatkész munkája lendítette előre a gyár politikai munkáját, vitt lelket a társadalmi szervek, a gyár életébe. A kormányprogram valóraváltásáért küzdő dolgozók Önfelál­dozó tevékenységének folytatását az ellenforradalmárok fegyveres tá­madása akadályozta meg. A gyár termelése az ellenforradalom napjai­ban teljesen szünetelt. Az ellenforradalom a népgazdaságunknak mér­hetetlen kárt okozott. Közvetlen pusztításai több mint 3 milliárd Ft-ot tettek ki. A termelés kiesése még nagyobb veszteséget idézett elő. A magyar népnek a testvéri szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió sietett segitségére. Az ellenforradalom leverését kővetően a gyapjuiparon belül feltehetően elsőként a HFSZ-ben kezdődött el a munka. Iván Dezső a rádió felhívására a HFSZ dolgozóinak 60-70 %-a rendszeresen bejárt a gyárba. A feszült légkör, felzaklatott hangulat, suttogó ellenforradalmi propaganda miatt a termelés messze elmaradt a követelményektől. A HFSZ az 1956 IV. negyedévre előirányzott tervének csak 35-40 %-át tudta teljesíteni. A gyenge termelési eredményhez a gyár "munkás­tanácsa" is jelentősen hozzájárult. A gyár 1957. első negyedévi tervét közel 9 millió forintos veszteséggel állította be. A tervet a gyár uj igazgatója, munkába lépése után azonnal felülvizsgálta, munkatársaival és a pártszervezettel átdolgozta. A felemelt tervet a fonoda kivételével minden tizemrész teljesítette. Ennek ellenére a gyár termelési színvo­nala messze elmaradt az 1956 év III. negyedévi eredménytől. 1957. első felében folytatódott a gyár előfonódájának a korsze­rűsítése - a 2 320 kistermelékenységü fésűs szelfaktor orsót leszerel­ték, helyébe 4 000 uj gyürüsorsót állítottak fel. Az uj orsók munkába állításával a HFSZ fésüsfonó üzemének termelékenysége jelentősen megnövekedett. Az iparág utolsó helyéről majdnem az első helyre lé­pett elő. 295

Next

/
Thumbnails
Contents