Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

A versenyek az emiitett negatívumaik ellenére hozzájárultak a munka intenzitásának növeléséhez, a gépek tervszerű kihasználásá­hoz. Mig 1948 januárjában egy szövő 1,57 szövőszéket szolgált ki, ad­dig 1949-ben már 4 gépes szövők tűntek fel és termelésük 266 %-ot ért el. 1950-ben pedig a 6 gépes szövők sem voltak ritkák. 1951-ben pe­dig már 12 gépes szövőkről tudósitanak a dokumentumok. Bár ezek a szövők kisegitővel dolgoztak, ennek ellenére a munkájuk hatásfoka 25-30 %-kal csőkkent. A termelés dinamikus növekedésének nélkülözhetetlen felté­tele volt a nyers- és segédanyagok folyamatos biztosítása. 1947-1952 között e feladat megoldása egyre nehezebb feladattá vált. A HFSZ erő­sen a külföldi piacra volt utalva. A vezérigazgató hivatalba lépésének első percétől kezdve erőteljesen szorgalmazta a HFSZ nemzetkőzi kap­csolatainak mielőbbi felélesztését, mozgásba hozását. A kapcsolat ki­építéséhez nyugati valutára volt szükség. Az ország viszont kevés va­luta tartalékkal rendelkezett. 1947-ben az Iparügyi Minisztérium 320 000 L hitelt, az un. Hotschild kölcsönt biztositott a gyapjuipar sú­lyos nyers- és segédanyag helyzetének enyhítésére. Ez összegből a HFSZ majdnem 35 000 L-t kapott. 62 A HFSZ angol és ausztrál gyap­jún kivül jelentős mennyiségű szovjet gyapjút is vásárolt. Csehszlová­kiából pedig 11 000 laza műszálat hozott be. A jelentékeny import nyersanyagát 685 000 kg hazai gyapjú felvásárlásával egészitette ki. A következő években is komoly nyers- és segédanyag gondok­kal küzdött az ipar és a HFSZ is, annak ellenére, hogy a kormány a gyapjuipar havi nyugati valuta kvótáját 60-70 000 L-ről 100 000 L-re emelte fel. A gyár gyapjúszöveteinek minősége már 1947-ben elérte a vi­lágszinvonalat. A HFSZ szövetek különösen dessinjeikkel értek el nagy sikereket a nyugati piacokon. A HFSZ nyugati exportja 1947-ben igen alacsony volt. Közvetlen nyugati exportra csak 4 590 m-t tudott eladni, 7 000 L éftékben. Az exportra szállitó konfekcióipar is csak 7 500 m-t vett át a gyártól 44 050 0 és 11 000 L értékben. A HFSZ nagyobb meny­nyiségü exportját az angol kormány protekcionista kereskedelmi politi­kája akadályozta meg. 1948-ban az angol kormány enyhitette korlátozó intézkedését, hozzájárult ahhoz, hogy az angol-magyar kereskedelmi egyezmény keretében Magyarország Angliába 600 000 L értékben fésűs­szövetet szállitson. A kontingensek mintegy 40 %-át a HFSZ szállitotta, elsősorban M. Burton Ltd Leeds cégnek a C 601 és a 964 jelű cikkeket. Az angol exporttal párhuzamosan a gyár kisebb szállitásokat eszközölt Svájcba, Svédországba, Hollandiába és Egyiptomba. A kibontakozó, terebélyesedő export-tevékenységet megakasz­totta az imperialista tábor agresszivitása. Az éleződő nemzetközi helyzet ellenére Angliával még sikerült az export kontingensben - 668 000 m 2 fésűsszövetben - megállapodni. Az áru döntő többségét a HFSZ szállitotta le 1949-ben. E kontingenst a HFSZ nemcsak azért kapta meg, mert a termékei minőségileg kifogástalanok voltak, hanem 286

Next

/
Thumbnails
Contents