Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

azért is, mert a HFSZ kapcsolatban volt a Dawson et Son Bradford gyapjukereskedő céggel, amely egyéves hitelre a HFSZ-nek jelentős mennyiségű ausztrál gyapjút adott el. A gyár ezzel az exporttal fizette ki az áru hitelét. 1950-ben az amerikai imperialisták kirobbantották a koreai háborút. Ezt kővetően a magyar kormány elrendelte a nyugati tőkés országokba irányuló gyapjúszövet exportjának a leállítását, a kivitelt csak a semleges országokba engedélyezte. 1950-ben tőkés piacra 56 000 m

2-t, 1951-ben 88 000 m

2-t exportáltunk. A HFSZ nyugati exportja minimális mennyiségre zsugorodott össze. A HFSZ termékei a belföldi piacon is nagy elismerést vívtak ki. 1947-ben a késztermék forgalma 60 500 000 Ft-ot tett ki, melyből a nagykereskedők 41 millió értékű árut vettek át. 1948 végén a gyapjuipar országosan értékesitési gondokkal küzdött. A HFSZ-ben is komoly készletek halmozódtak fel. Az 1948 december végén 8,2 millió Ft értékű készáru volt raktáron, pedig a gyárvezetés váltó fizetés mellett is hajlandó lett volna a termékeket értékesíteni. Az értékesitési nehézségek nem a piac telítettségéből fakadtak, hanem a magánkereskedők visszahúzódása miatt. 1948 tavaszától a magánkereskedelem államosítása a levegőben lógott, ezért a kereskedők a tőkéjüket az üzletből kivonták, vásárlásaik csak rövid időn belül eladható mennyiségekre korlátozódtak. Az államosítás előtt álló konfekcióipar a kereskedők taktikáját követte, az őszi szezonra már alig termeltek. Az Upravlényije gyors beavatkozása következtében a HFSZ árukészlete rövid idő alatt 40 %-kal, azaz 3,3 millió Ft-tal csökkent. Az Upravlényije a következő években ügyelt arra, hogy az 1948 év végi helyzet többet ne ismétlődjön meg. 1947-ben folytatódott és befejeződött a gyár háborús kárainak helyrehozatala. A háborús kár helyreállítása 1 328 000 Ft-ba került. 62 A következő két évben -1948 és 1949-ben- sem gépi, sem épület vonalon nagyobb összegű beruházás nem történt. 1947-1952 között a termelési rendeltetésű beruházások összege 2 743 ezer Ft-ot tett ki, ebből gépekre 1 389 ezer Ft-ot költöttek. Az üzemen kívüli, nem kulturális célú beruházás összege 492 ezer Ft volt. A kulturális és jóléti beruházásokra összegesen 3 650 ezer Ft-ot fordítottak. 63 Tehát 1948 ésl952 kőzött beruházásokra fordított összeg 6 393 ezer Ft volt, mely megegyezett a gyapjuipar beruházási mértékével. A gyár álló eszközeinek netto értéke 1947-ben 15 465 000 Ft, 1950-ben 15 012 000 Ft, 1952-ben pedig 57 567 000 Ft. 1947 és 1950 között az állóeszközök értéknövekedése 6,2 %-os volt. 1951 január elsejével bekövetkezett 330 % átértékelés miatt az utolsó évet nem lehet az előző évekhez viszonyítani. A forgóeszközök értéke 1947-ben 24 307 000 Ft, 1952-ben 29 371 000 Ft volt, a legmagasabb 1948-ban volt, 38 879 000 Ft-ot tett ki. "4 Ez összeg nagyságát növelte a felduzzadt készáru értéke is. A HFSZ anyagellátási, termékeinek elhelyezési és egyéb nehézségek ellenére, minden évben nyereséggel zárt. 28?