Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

tak, melynek sorából 9 tagú pártbizottságot alakítottak: a PB első titkára Nagy Sándorné lett. A mühelypártszervezetek és a pártcsoportok a többmüszakos termelés miatt aktiv pártéletre alkalmatlanná váltak. A pártélet fellendítése érdekében 1952.január 1-től műszak alapszervezeteket hoztak létre. A HFSZ-ben 16 pártalapszervezet alakult. $8 A Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) szervezete is hasonló gondokkal küzdött, mint a pártszervezet, csak itt sokkal hatványozottabban jelentkeztek a problémák. 1950 nyarán DISZ mühelyszervezeteket szerveztek. Az átszervezés után sem változott a helyzet, mert a HFSZ Központi DISZ Bizottsága sem volt aktiv. 1952. november 10-én a gyári PB ülés elkeseredve állapította meg: 10 hónapja DISZ szervezetről nem lehet beszélni, az ifjúság nem él szervezeti életet. 59 A vázolt szervezeti intézkedések a pártéletbe némi mozgást vittek be, de a párttagok passzivitását szülő okokat nem szüntették meg, mert azok az általános politikai és gazdasági helyzetből fakadtak. A szovjet vezérigazgató a gyár vezetésének átvételekor az 1938. évi, az utolsó békeév termelési szintjének az elérését tűzte ki célul. E törekvést a gyár politikai, társadalmi szervezetei, de maguk a dolgozók is támogatták. 1947 végére a gyár több üzemrésze nemcsak hogy elérte, de tul is szárnyalta az 1938. évi termelési szintet. A termelés dinamikus fejlődése 1951 végéig tartott. A HFSZ 1951-ben 858,5 t fésültszalagot, 977,8 t fésüsfonalat, valamint 2 987,4 ezer m

2 szövetet termelt. 1952-ben a fésüsfonal és a fésűsszövet termelése némileg visszaesett, amely elsősorban külső tényezők hatására következett be. 1951-ben a HFSZ az 1946-os termelésének fésüsszalagból közel 4-szeresét, fésüsfonalból 7-szeresét, fésűsszövetből 4-szeresét termelte. A termelés dinamikus növekedését a két és három műszak bevezetése, a termelés intenzitásának fokozása, a munkaszervezés és irányitás tökéletesedése, a termelési és munkafegyelem megszilárdulása, a dolgozók újítási és versenymozgalmának kibontakozása, valamint uj, modern gépek üzembeállítása tette lehetővé. Az első években a munkaversenyek igen nagy lenditő erőt képviseltek. A HFSZ dolgozók a 3 éves terv beindulásának egyéves évfordulója tiszteletére inditott országos versenyben elért eredményükért elnyerték az "Élüzem" cimet. 1948-tól az ország munkaversenyek lázában égett» Amint az ország politikai vezetésének szavai és tettei között a távolság növekedett, a munkások a beindított versenyekkel szemben egyre közömbösebbek lettek. A HFSZ 1 200 párttagjából már 1950 februárjában csak 370-en kapcsolódtak be az akkor induló munkaversenybe. E folyamat az ötvenes évek elején tovább erősödött. A versenyek szervezésének dömpingje mellé 1951-52-ben különböző nevű mozgalmak áradatai kapcsolódtak. A gyárvezetés nem erőltette a mozgalmak beindítását, de a felsőbb hatóságok hetenként követelték az ujabb és ujabb mozgalmak beindítását. "° 285