Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

A szovjet vezetés a gyár termelési és adminisztratív szerve­zeti felépítését lényegében változatlanul hagyta. Viszont az adminiszt­ratív osztályok tevékenységi körét lényegesen kitágította. A HFSZ vezetésében bekövetkezett lényeges változások idő­szakában zajlott le a harmadik ÜB választás. Ez szintén nem zavarta meg az üzemben a két munkáspárt szoros együttműködését. Az uj ÜB-be a dolgozók 7 MKP, 3 SZDP tagot és 2 pártonkívüli dolgozót vá­lasztottak be. Az elnök ismét Szabó Károly lett. Az uj ÜB teljes támogatásáról biztosította a gyár élére került szovjet vezérigazgatót. A dolgozók abszolút többsége szintén támogatá­sáról biztosította a gyár vezetését. 1947 elején az ÜB a gyár életében még jelentős szerepet játszott. A gyárvezetés meghallgatta, szilárdan támaszkodott rá. Az év második felétől az ÜB szerepe egyre halványult, jogköre sorvadni kezdett. 1948 közepére, a két munkáspárt egyesülése után az ÜB ellenőrzési, véleményezési jogköre gyakorlatilag megszűnt. 1948 második felében már az igazgatói ülésekről is kirekesztették. °3 A feladatköre kulturális, szociális ügyek véleményezésére és intézé­sére, valamint a munkaversenyek szervezésére, a munkafegyelem biz­tosítására korlátozódott. Az ÜB korábbi ellenőrzési funkciója, amely a gyár tőkés-veze­tése felett megvalósított munkásellenőrzést jelentett, fokozatosan az MDP üzemi szervezete titkárának hatáskörébe került, igaz, módosult formában és tartalommal. A termelés pártellenőrzése ugyanis nem a tőkés vezetés felett gyakorolt ellenőrzés volt, hanem a proletár állam által kinevezett vállalatvezető végrehajtói tevékenysége gyárunknál a szovjet kormány által delegált és az igazgatóság utján kinevezett ve­zérigazgató feletti ellenőrzést jelentette. A gyárban a termelés párt­ellenőrzése teljessé és mindent átfogóvá csak 1953-ban vált. 1948. február 20-án az SZDP üzemi szervezetének nagyakti­vája elhatározta, hogy az egész pártszervezet belép a Magyar Kommu­nista Pártba. A belépési nyilatkozatok kitöltéséhez még aznap hozzá­kezdtek. A gyár SZDP szervezete közel két hónappal az országos fejlő­dés előtt járt. Az SZDP gyári szervezetének, szemben az 1947 február 406 taglétszámából már csak 300 tagja volt, a KP-nak pedig 1 145. 54 1948 augusztusában a gyár 1 966 (524 férfi és 1 142 nő) dolgozójából - 406 férfi és 1 094 nő - volt MDP tag. 55 A több műszakban dolgozó párttagságot egy pártszervezet nem tudta összefogni. Ezért augusztus­ban mühelypártszervezeteket hoztak létre. Összesen hetet. A döntés helyesnek bizonyult, az­aktiv párttagok száma 800-ra emelkedett. 56 A gyárban a tagrevizió 1948 végén kezdődött el. A felülvizsgálat vég­eredményére az 1949 szeptemberi taglétszám enged következtetni, a pártszervezet taglétszáma ekkor 1 300 fő volt. Ugyanebben a hónap­ban a pártmunka hatékonyságának növelése érdekében a tízese söpörtök helyett pártcsoportokat szerveztek. 1950 májusában a kerületi pártbizottság a pártszervezetet pártbizottsági hatáskörrel ruházta fel. 25 tagú választmányt választot­284

Next

/
Thumbnails
Contents