Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

ellátása javult, a termelése fellendült. A munka termelékenysége is növekedett. A fonó és cérnázó üzemek 25-40 %-át, a fésülő üzemek már 50 %-át, a szövőüzem pedig a 60 %-át érte el az 1939. évi napi átlagos teljesítménynek. *® Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a Szakszervezeti Tanács által kezdeményezett májusi munkaverseny, amely április elsején indult és május elsején zárult. A második májusi munkaversenyben 54 csoport vett részt, 35 csoport (502 fő) teljesitette a vállalását. A szövődé I. 55 fős csoportja lett a győztes. 1946 augusztus elseje, az értékálló forint bevezetése után a stabilizáció sikeres végrehajtása hatására a gyár termelése fokozatosan tovább javult. Az üzemegységek termelékenysége a békebelinek 55-75 %-át érték el. Az egyes egyéni teljesítmények elérték a békebelinek 90, sőt a 100 %-át is, néhány dolgozó teljesitménye még azokat is túlszárnyalta. 40 A stabilizációt követő hetekben az üzemek, igy a HFSZ gazdasági helyzete elég kritikussá vált. A kormány a stabilizáció védelmében radikális pénz megszorításokat eszközölt, A HFSZ sem tudta eladni meglévő áruját, illetve a nyersanyag utánpótlását sem tudta biztosítani. Az ügyvezetőség már a termelés fokozatos csökkentésén gondolkodott. 1946 szeptemberében a Gazdasági Főtanács Titkársága vevőváltó ellenében a gyapjuiparban 1,2 millió Ft hitelt biztosított a magyar gyapjú felvásárlására, mely összegből a HFSZ 216 000 Ft-ot kapott. A kormányzat a fenti hitelen felül a gyapjuiparnak a Futuran keresztül további 1 millió Ft-ot nyújtott még gyapjú felvásárlására. A kormány a gyapjuipar jobb nyersanyag-ellátása érdekében korlátozott mértékben lehetővé tette a nyugati gyapjú importálását is. A stabilizációt követő első hetekben az államkasszába befolyt arany és deviza tartalékból, az állam nyugati gyapjú-im portra 350 000 $-t biztosított az iparnak. A HFSZ igy jelentős mennyiségű gyapjúhoz jutott. A sikeres stabilizáció hatására a nyugati gyárak a magyar gyapjugyáraknak bérmunkára ajánlották fel a nyersanyagukat. A bérmunka ajánlatok elsősorban angol, svájci és svéd cégektől érkeztek. A HFSZ bérmunkában 245 000 kg zsirosgyapjut és 9 000 kg mosott gyapjufonal elkészítését, valamint 144 000 kg fésültgyapju szalagnak szövetté történő feldolgozását vállalta el. Ezek a bérmunkák nemcsak a gyár kapacitásának jobb kihasználását biztosították, hanem lehetővé tették, hogy a gyár deviza nélkül ausztrál gyapjúhoz jusson, továbbá, hogy kapcsolatba kerüljön a nyugati gyapjupiaccal. 1946. augusztus 1. után egyre határozottabban előtérbe került a termelékenység, a minőség kérdése. A vezetés színvonalának az emelése. Az ÜB e kérdéseket mind a gyár vezetésénél, mind a munkásoknál állandóan napirenden tartotta. Az orsók, szövőszékek sebessége 1946 közepén átlagosan 10-20 %-kal volt alacsonyabb, mint 1938-ban. A fordulatszám csökkenése elsősorban a gépek elhanyagolt állapota, illetve alkatrészek hiá280