Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311
nya miatt következett be. 1938-ban a szálfaktor orsó sebessége percenként 4,31 volt, 1946-ban 3,55, a szövőszék fordulatszáma 1938-ban 87,4 volt, 1946-ban 79,9, a vetés 1938-ban 3 105, 1946-ban pedig 2 532 volt. 41 A vállalat gazdaságos üzemvitelének fontos tényezője volt a munkaerő-gazdálkodás is. A stabilizációt megelőző 17 hónapban a gyárak, igy a HFSZ vezetősége is arra törekedett, hogy a szakképzett munkaerőket megtartsa a naposabb időszakokra. A gyár ügyvezetősége viszont a kritikus időszakban is lázongott a nem termelő munkában dolgozók - takaritők, őrszemélyzet, konyhai és élelemtári személyzet, szociális területen dolgozók - nagy száma ellen. Ezek száma 1943-ban 42 fő, 1946-ban 99 főre növekedett. 42 De nemcsak a fenti kategóriában dolgozók száma nőtt meg, hanem az egyes karbantartó munkásoké is. Mig 1943-ban 71 karbantartó munkást foglalkoztattak, addig 1946 augusztus elsejére számuk elérte a 105 főt. 1946 augusztusban a HFSZ-nek összlétszáma 1 156 fő volt, ebből 1 032 munkás, 128 műszaki és adminisztrativ dolgozó. A munkásoknak több, mint 2/3-a nő volt. A szaküzemágakban a nők aránya elérte a 85-90 %-ot. A művezetőknek viszont csak 25-30 %-a volt nő. Az ügyvezetőség 1946 augusztusban a vállalat üzemvitele gazdaságosságának biztosítása érdekében 100-150 főt el akart bocsátani. Az ÜB nem járult hozzá e nagyarányú leépítéshez. Végülis csak néhány személy elbocsátására került sor. A felszabadulást követően megkezdett helyreállítási munkák az infláció időszakában is tovább folytatódtak. 1946 végére a gyár épület- és tetőszerkezetében, valamint ablakaiban keletkezett háborús károkat, ha nem is teljesen és végleges formában, de sikerült annyira, rendbehozni, hogy az 1946/47-es kemény tél ellenére elviselhető munkafeltételek alakultak ki. A felszabadulástól 1946. december 31-ig a vállalat, utólagos becslések szerint épület- és gép-helyreállításokra mintegy 2 400 000 Ft-ot ruházott be - 1947. évi értékben. A vállalat ezekre a kiadásokra a szükséges pénzt saját erejéből teremtette elő. 43 Az ÜB szorgalmazására 1945 közepén csecsemő-otthont létesítettek a volt vezérigazgatói villában. Az avatóünnepségl945. szeptember 8-án volt. Budapesten elsőnek a HFSZ-ben nyílt meg üzemi gyermekotthon. 44 A gyár vezetősége az ÜB nyomására a karácsonyi ünnepek alkalmából a munkavállalók gyermekeinek (630 fő) ruhát, cipőt, pullovert, harisnyát és sapkát ajándékozott az élelmiszeradagok mellé. A munkavállalóknak hosszúlejáratú kölcsön fejében élelmiszert, ezen felül a férfiaknak bakancsot, a nőknek pedig egy pár cipőt adott. Az ÜB és a bizalmi testület javaslatára és aktiv közreműködéseikkel 1945 novemberében a gyárban cipőjavító műhelyt állítottak fel 4 alkalmazottal. 281