Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

háborodást váltott ki. Az SzDP HFSZ szervezete az SzDP központjába küldött memorandumában élesen elitélte és megbélyegezte Peyer tevékenységét. A Szociáldemokrata Párt Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésén a HFSZ szociáldemokrata küldöttei elsőnek követelték Peyer félreállítását "Vesszen Peyer" kiáltásokkal. 37 IV. ÁTTÉRÉS A BÉKÉS TERMELÉSRE 1945 második felében a termelés folyamatosságának biztosítása, korlátozott keretekben is, emberfeletti erőfeszítést követelt. E küzdelem élén az ÜB állt. 1945 őszén a HFSZ szénellátása, ugyanúgy, mint az egész magyar iparé, igen kritikussá vált. A helyzet enyhítése végett az ÜB megkereste a Tatabányai Központi Üzemi Bizottságot, szövetet ajánlott fel szénért. 1945. október 18-ig a HFSZ a bányászoknak 1 444 m szövetet adott át. Bár a bánya a szövetért járó szénnek csak egy részét szállította le, de az lehetővé tette a gyár minimális termelését. 1945-46 fordulójára a gyár szénellátása mélyponton vont. Ez időszakban alig volt termelés. 1946. január 1-én a gyárban lévő 926 munkásból csak 249 dolgozott, február elején is hasonló volt a helyzet. A munkásokat - ennek ellenére - nem bocsátották el, nem küldték kényszerszabadságra, pedig az akkori termeléshez szükséges létszámnak 2-3-szorosát tette ki. A gyár többek között ezt azért tette, hogy ha normálisabb lesz a szén és a nyersanyag-ellátás, az üzem időveszteség nélkül, teljes készültséggel foghasson a termelő munkához.38 A kevés szén miatt a műhelyeket nem fűtötték, a nagy hidegben munka közben számos dolgozónak megfagyott a keze. A termelést nemcsak a gyár szénellátása gátolta, hanem az alkatrészek és a nyersanyagok hiánya is. Az iparügyi kormányzat előre látta a nyersanyag-ellátásban kialakuló siralmas helyzetet, de azzal is tisztában volt, hogy a kormány nem tud devizát biztosítani az iparnak nyersanyag vásárlásra. Ezért a rendelkezésére álló fizetési eszközért, a munkáért igyekezett nyersanyagot biztosítani a textilgyáraknak. A szovjet kormány méltányolta az ország súlyos nyersanyag helyzetét, hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet külkereskedelmi vállalatok jelentős mennyiségű gyapotot és gyapjút adjanak ki bérmunkára a magyar textiliparnak. 1945 augusztusában létrejött az első magyar-szovjet gazdasági megállapodás, amelynek keretében a magyar gyapjuipar 2 000 tonna gyapjút kapott feldolgozásra. A magyar kormány à belföldi igények kielégítésére 650 tonna gyapjút megvett a 2 000 tonna gyapjúból. A szovjet gyapjú első tétele a gyárba 1946 márciusban érkezett meg. 1946. augusztus l-ig a HFSZ összesen 136 900 kg gyapjút, 66 500 kg teveszőrt és 22 000 kg pamutárut kapott. Közben a gyár szén279