Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

venni, hanem a vállalat warrans hitelét, mely 1945 augusztusában már 5 millió pengőt tett ki, szándékozott 10 millióra növelni, de ezt a Magyar Nemzeti Bank nem teljesitette, mert az Iparügyi Minisztérium az iparvállalatok részére csak az ellenőrzése alatt álló hitelek folyósítását engedélyezte. ^4 A demokratikus államhatalom állami szervei mellett, azokkal együttműködve a gyárkapun belül ott volt az ÜB, amely - mint láttuk határozott ellenőrzést gyakorolt a gyárvezetőség fölött. Az ÜB ellenőrző tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében 1946. március 30-án újra életrehivta a Műszaki Bizottságot. A bizottsági tagok a kollektiv megbeszéléseken és határozatokon keresztül részt vettek az összes felmerült kérdések megoldásában. A vállalat ügyvezetősége továbbra is igyekezett megkerülni az ÜB ellenőrzését. Május hónapban az ÜB elmarasztalta a gyárvezetést, mert az év elején elfogadott határozatokat nem hajtotta végre. Az üzemi bizottság nem egyszer szemére vetette az ügyvezetőségnek, hogy báró Ullmann és a GYOSZ törekvéseit igyekszik megvalósítani. Az 1946. október 12-i ügyvezetőségi és ÜB együttes ülésén Szabó Károly elnök megállapította, hogy nemcsak a HFSZ-ben, hanem minden gyárnál elhidegülés tapasztalható az ügyvezetőség és az ÜB között, az ügyvezetőségek merevebb állásfoglalása miatt. Végezetül megállapította: "szeretné, ha a jövőben - függetlenül a belpolitikai helyzettől - a jóviszony még fokozottabb mértékben fennállna és reméli, a tőke képviselői nem fogják a tőkét vakon szolgálni". ^ A HFSZ üzemi bizottsága az MKP III. kongresszusa határozata alapján - a népnek, nem a nagytőkéseknek épitjük az országot - fokozta a termelés ellenőrzését. A munkáspártok gyári szervezetei maximálisan támogatták a munkások e nagyszerű harcát. Az MKP gyári szervezetének 1946. november 2 7-i taggyűlése, 600 kommunista nevében követelte: 1. a termelői és fogyasztói ár mielőbbi megállapitását, 2. a magánkereskedelem haszonkulcsának a leszállítását, 3. a háborús és inflációs vagyonok progrèssziv dézsmáját, a progresszív adó bevezetését, 4. a nagykereskedők számának sürgős csökkentését, 5. a szövetkezetek fokozottabb támogatását, a magánkereskedelem rovására. Az MKP Budapesti Titkársága a HFSZ pártszervezetéhez küldött levelében teljes támogatásáról biztosította a gyár kommunistáit, s egyben hangsúlyozta, hogy a HFSZ pártszervezete a budapesti pártszervezetek "egyik legjobb harci bástyája". **" A Budapesti Titkárság válaszának megírása előtt két nappal, december 8-án látott napvilágot Peyer Károly népi demokratikus forradalom-ellenes memoranduma, melyben élesen elitélte az SzDP felszabadulás utáni politikáját. A Peyer memorandum országszerte nagy fel278