Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

Az igazgatósági ülés hallgatólagosan tudomásul vette Heltainak az első számú ügyvezetői igazgatói beosztását, tehát ezzel de facto az ÜB is elismerte Heltainak a vállalat élére kerülését. Báró Ullmann, a HFSZ igazgatóságának uj elnöke az ülésen két hónappal korábbi összecsapás ellenére, újra elismerően nyilatkozott az ÜB-ról. "Az üzemi bizottsági intézmény bevált, -a HFSZ vonatkozásában is a legjobb tapasztalatokról számolhatok be mondta Ullmann, majd igy folytatta: Az ÜB vezetői és tagjai minden felmerült kérdésben szakszerűen és teljes megértéssel a vállalat érdekei iránt vettek részt a tanácskozásokban és az ügyek intézésében, ezen tanácskozások mindig a harmónia jegyében folytak le.. . " végezetül arra kérte az ÜB-t, hogy működésüket az eddig tanusitott szellemben folytassák. Az ÜB jelenlévő elnöke hangsúlyozta:"a munkásság ezen vállalat keretében is bizonyitékát szolgáltatta annak, hogy az ipar és ezen keresztül az ország felépitésének hatékony tényezője". 32 Az 1945. november 30-i rendkivüli közgyűlés, amelyen a vállalat részvényeseinek magyar tagjai vettek részt, az igazgatóság tagjai soraiból kizárta a német állampolgárságú tagokat, valamint Krúdy Ferencet, dr. Sommang Andrást és v. Lónyai Lászlót. A potsdami Három Hatalmi Értekezlet döntése alapján a magyar kormány 11700/1945. M. E. sz. rendeletével Magyarország területén lévő valamennyi német természetes vagy jogi személy mindennemű vagypnának és cselekvőségének tulajdonjogát a Szovjetunió kormányának átadta 1946. január 8-ával. A kormány döntése, mely nemzetközi kötelezettségeinken alapult, uj helyzetet teremtett a HFSZ-nél is. A HFSZ igazgatósága is elismerte, hogy részvényeinek 40 %-a német tulajdonban van. A szovjet kormány birtokába ekkor még a részvényeknek csak 40 %-a került. Az uj helyzet következtében a vállalat igazgatóságát újjá kellett választani. Hosszas vita után az igazgatóságban a magyar és szovjet tagok aránya 7: 7 lett. Báró Villányi igazgatósági tagságáról lemondott. Az uj igazgatóság elnöki tisztét a magyar és szovjet fél félévenként felváltva gyakorolta. Az uj, igazgatóságnak első elnöke Ullmann báró lett. A szovjet fél a gyár operativ vezetésébe ekkor még nem került be. Viszont Heltait a vállalat vezérigazgatójává nevezték ki. A gyár műszaki vezetése továbbra is Tobisch kezében összpontosult. Heltai vezérigazgatóvá történt kinevezésével a tőke poziciója csak formailag volt olyan, mint a felszabadulás előtt. A tőke hadállásainak kiépülésével párhuzamosan kiépült az uj demokratikus államhatalomnak a tőkét ellenőrző és korlátozó szervezetének hálózata is. így az Iparügyi Minisztérium, az Anyag- és Árhivatal, a Textilgazdasági Iroda, stb. szervek. Ezek az állami szervek irták elő, hogy a gyár mit termeljen, termékeinek nagy részét kinek és mennyiért adja el. A gyár üzemben tartásához szükséges forgótőke nagy részét is az őt ellenőrző és korlátozó államtól kapta. A gyár tőkés vezetői felismerték az államtól kapott hitelek korlátozó szerepét, éppen ezért Gombos György aligazgató, a HFSZ pénzügyi vezetője nem akart iparinditási hitelt fel277