Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

A következő nap, március 15-én báró Ulimann a három igazgatót arra kérte, hogy az üzemi bizottsággal működjenek együtt, "kéz a kézben dolgozzanak, mert másként boldogulni nem lehet". Heltai és Gombos, ellentétben Tobisch-al, csak részben értettek egyet Ullmannal. Tobisch viszont azt tartotta, hogy az üzemi bizottsággal szemben szerénynek és udvariasnak kell lenni, hozzátette, az udvariasság még nem szervilitás, amely "magatartással - mondotta - hanem is mindent, de sokat el lehet érni". Ellentétes magatartással csak fejjel mennénk neki a falnak, mert az erő ma az ő (üb) kezében van". Az ÜB március 14-i határozatát Írásban közölte Ullmann báróval, aki az üzemi bizottságnak küldött levelében elismeréssel nyilatkozott a döntésről. Majd igy folytatta:"a legnagyobb örömömre fog szolgálni, ha a vállalat érdekében minél intenzivebben együttműködhetünk és kérem, hogy velem mindenkor rendelkezni szíveskedjenek; akár legkisebb, akár a legfontosabb ügyről van szó, egyaránt nagy készséggel és haladéktalanul rendelkezésükre fogok állni". Az első összecsapás a tőkések és az ÜB között kompromiszszummal végződött. A megoldás viszont magában hordta a további éles összecsapások lehetőségeit, mivel az ÜB és a tőke képviselői elszántan és határozottan védelmezték saját osztályérdekeiket. 1945 március elejére a vállalat szervezeti kiépítése befejeződött. Ennek ellenére a tőkés vezetőség nem tudott a remélt elképzelés szerint funkcionálni, mert a gyár élére, amint láttuk, a fegyverszüneti szerződés rendelkezése, értelmében szovjet katonai parancsnokot neveztek ki. A parancsnok a gyár vezetőinek hatáskörét részben csökkentette, számos kérdésben az intézkedési jogkörét megszüntette. A katonai parancsnok a vállalat tőkés vezetését nem kapcsolta ki a termelés szervezéséből és irányításából, ellenkezőleg, a hibák és hiányosságok kiküszöbölésére ösztönözte. Az anyagbeszerzési feladatokat és a pénzügyi tevékenységet is meghagyta a kezükben. Viszont elvárta, hogy az "megkeresse azokat a helyeket, ahol a szükséges anyagok megtalálhatóak". A gyár katonai parancsnoka a nyersanyagok beszerzéséhez gyakran nyújtott segítséget. A megtermelt termékek elosztását, forgalmazását kezdetben teljesen a hatáskörébe vonta. Rendelkezései végrehajtását és a munkafegyelmet szigorúan ellenőrizte, Szoros együttműködést épített ki az üzemi bizottsággal. Döntéseit, határozatait sem a vállalat igazgatói, sem az ÜB nem helyezhette hatályon kivtil, nem változtathatta meg. II. A GYÁR A SZOVJET HADSEREG SZOLGÁLATÁBAN A HFSZ 1945-ben, s azt követő években is megtartotta előkelő helyét az ország gyapjugyárai között. Az országnak egyik legnagyobb és egyetlen teljesen vertikális gyapjuipari üzeme volt. 1945 július elsején az ország legnagyobb gyapjuipari vállalatainál összesen 31 000 db fésüsfonó orsó volt üzemben, ebből 15 000 db a HFSZ-é volt,

21 amely 273