Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

még 840 db kártoló orsóval is rendelkezett. Az ostrom ideje alatt a gyár nyersanyagkészletének 17,5%-át, fonalkészletének pedig 16,5%-át vesztette el. A gyár vesztesége nyersanyagban, félkész és készáruban, továbbá Üzemi segédanyagokban kb. 6 millió pengőt tett ki 1944 decem­beri átlagáron. 22 A HFSZ nyersanyag és segédanyag helyzete - mint már koráb­ban emiitettük - a munkások és a magyar vezetők hazafias magatar­tása következtében az akkori viszonyokhoz képest kedvező volt. 1945. március 1-én az alábbi anyagokkal rendelkezett: fonodái nyersanyagból 269 700 kg, fonalból 164 000 kg, ebből fésüsgyapju 101 000 kg volt, se­gédanyagokból is kedvező volt a kép.23 A rendelkezésre álló anyagok az 1943. december 31 -i, illetve az 1944. június 30-i nyersanyagkészletnél kb. 100 000 kg-al volt csak kevesebb. A termelés ujrainditásakor a HFSZ tehát elegendő nyersanyaggal rendelkezett. Szabó Károly 1945. február 26-án joggal hivta a "Szabadság" c. napilapon keresztül a volt alkalmazottakat munkafelvételre. 1945. március 7-én, szerdán a szövő­üzemben kezdődött el a termelés 14 szövőgépen. A termelés elősegitésére az ÜB kezdeményezésére, az or­szágban elsőnek, 13 tagú műszaki bizottság alakult, melynek munkájá­ban műszakiak, munkások és az ÜB egyes tagjai vettek részt. A bizott­ság 1945 végéig működött. Megszűnése valószinüleg összefüggött a túl­ságosan nagyra méretezett létszámmal és Tobisch erősen centralizált vezetési módszerével. Ő egészében és részleteiben magához vonta a gyár műszaki vezetését. A folyamatos termelés biztositásának igen lényeges eleme yolt a munkások élelmezése és családtagjainak élelmiszerrel való ellátása. Ezek megoldása a gyárvezetéstől hallatlan nagy erőfeszítést igényelt. A felszabadulás Nagy-Budapest bérből élő dolgozóinak, első­sorban a munkásságnak a háztartását szinte teljesen üresen találta. De nemcsak a munkások és alkalmazottak éléskamrái voltak üresek, hanem a közraktárak és az élelmiszerboltok is. 1945. január második felében Pesterzsébeten közellátási bizottság alakult a nép élelmezésé­nek megszervezésére. 24 A bizottság munkája megalakulásával lénye­gében ki is merült, mert a népnek nem volt mit szétosztani. A gyár vezetősége amikor látta, hogy a dolgozók élelmiszer­ellátásában az erzsébeti Néptanácstól érdemi segitséget nem kaphat, de a főváros polgármesterétől sem remélhet, a többi pesti gyár vezető­ségéhez hasonlóan maga kezdett hozzá a szükséges élelmiszerek be­szerzéséhez. Február végén, március elején a vezetőség a gyár több régi vásárlójával, textilnagykereskedővel megállapodott, hogy pénzért, esetleg szövetért élelmiszert biztositanak a gyár dolgozóinak. A veze­tőség élelmiszerbeszerző brigádokat is állitott fel, melyeket a Tiszán­túlra irányitottak. A gyár katonai parancsnoka teherautóját rendszere­sen odaadta e brigádoknak, mi több, fegyveres kiséretükről is gondos­kodott. A szovjet katonai parancsnok esetenként élelmiszert is biztosí­tott a dolgozóknak. A gyárvezetés 6 kh földet is bérelt bolgár-kertészet számára, amelyet nagy gonddal műveltetett meg. 25 274

Next

/
Thumbnails
Contents